Személyes idő, történelmi idő - Rendi társadalom, polgári társadalom 17. (Szombathely, 2006)
A „KÍSÉRTŐ MÚLT", AVAGY „JELEN A MÚLTBAN" - Buskó Tibor László: „A Göcsejhez tartozni" - A történeti örökségre utaló fogalomhasználat diszkóntinuitás-modelljének tanulságai néhány göcseji kistérség példáján
„A Göcsejhez tartozni" - A történeti örökségre utaló fogalomhasználat ... 127 dő vidék gazdasági állapotán. 24 Ez tehát dióhéjban az a tágabb, nemzetközi léptékű területfejlesztési diskurzus, amelynek következtében a kulturális örökségre való hivatkozások az 1990-es évek végén ugrásszerűen felértékelődtek. Most már csak azt kell megvizsgálnunk, mit jelentett mindez kistérségi szinten. Magyarország SAP ARD tervében egyetlen szó sem esik a kistérségekről, a kistérségi szintről. Ennek ellenére a SAPARD-program mégis fordulópontot jelentett a hazai kistérségek történetében, mégpedig azért, mert a hazai vidékfejlesztés néhány kulcspozícióban lévő alakja - Európában egyébként egyedülálló módon - a programban való részvételt a kistérségekbe szerveződéshez, pontosabban bizonyos kistérségi programok - helyzetfeltárás, valamint stratégiai és operatív programok - elkészítéséhez kötötte. Az ötlet egyik atyja, Jávor Károly, a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság Vidékfejlesztési Főosztályvezetője így indokolta ezt a döntést: „Valóban úgy tűnik, hogy Európában egyedülálló módon csak mi készítünk kistérségi programokat, Sőt többen nekem szegezték kritikaként, hogy miért erőltetjük mi a térségi szemléletet, ha ezt sehol másutt nem teszik. Meggyőződésem, hogy hatékony vidékfejlesztés csak programok és programfinanszírozás révén jöhet létre. Ugyanakkor Magyarországon, de valamennyi tagjelölt országban hasonlóképpen, az átmenet produkálta sajátos helyzetben a vidéki népesség túlélése függ az együttműködésre váló képességtől. Ebben van ugyanis a legnagyobb hiányunk. ...Ne hasonlítgassuk magunkat olyan országokkal, ahol például a valódi szövetkezeteknek, a valódi érdekvédelemnek, évszázados hagyományai vannak, és ahol a szociális gondoskodás messze magasabb színvonalú, mint nálunk." 25 Akár igaza van Jávor Károlynak, akár nem, 1999-ben megkezdődött az uniós normákat figyelembe vevő helyzetfeltárások, stratégiai programok és operatív programok írása. Ehhez a különféle kistérségek - miként a hazai vidékfejlesztés Brüsszeltől - természetesen szintén hathatós segítséget kaptak a vidékfejlesztés hazai szerveitől, ajánlások, tréningek, bírálatok stb. formájában. így hát az 1999-ben elkészített kistérségi programokban, így például annak kulturális örökségről szóló részeiben, már maradéktalanul az EU vidékfejlesztési filozófiája tükröződött. Az általunk vizsgált négy kistérség közül csupán az 1999-ben 31 települést tömörítő Őrség-Göcsej -Hetes Térségi Területfejlesztési Társulás készíthette el egyedül a szóbanforgó kistérségi programokat. Becsvölgye, Gellénháza és Csonkahegyhát hat, hét, illetve öt települést tömörítő társulásai méreteiknél fogva legfeljebb kisebb volumenű beruházásaikra - közös intézmények felújítása, kisebb infrastrukturális beruházások stb. - nyerhettek támogatást, de a SAPARD-programban szereplő nagyobb igényű vidékfejlesztési prioritásokat egy öt-hét településből álló társulás még akkor sem fogalmazhatta volna meg komolyan, ha történetesen az egyes projektekhez biztosítandó önrész előteremtésére külön-külön is 24 Uo. 25 Jávor Károly: A SAPARD-ról és viselt dolgainkról. = A Falu, 1999. Ősz. 45. p.
