Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
II. HAJNAL ISTVÁN SZELLEMI ÖRÖKSÉGE - Huszár Tibor: Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése
70 írástörténet-szakszerűsödés Huszár Tibor módszertani vonatkozásait 1939-ben a Századokban maga tematizálta. 4 A közel négy íves, nagyigényű tanulmány keresztmetszetét kívánta adni a szociológia főbb áramlatainak, de elsődlegesen nem a szociológia történeti problémái érdekelték. Megfogalmazása szerint „...át kívánja szakítani azt a hajszálfinom határvonalat, ami a társadalomtörténet" Ennek érdekében - mint írja - „...egyik tudomány eredményeit sem szabad ... erőszakkal beletörnünk a másikba, hanem olyan módszerhez kell elérnünk, ami közösen fejezi ki mindazt, amit eddig mindegyik a maga nyelv én fejezett ki." Hajnal ily módon azt a dilemmát állította elemzésébe, amely a szociológia intézményesülése szempontjából a legfontosabb kognitív előfeltétel volt: olyan közös nevezőt kívánt keresni, amely biztosítja: a szociológia - és a társadalomtörténet - „a társadalmasodás tényleges menetéből" és nem a lélektanból, filozófiából, biológiából vonatolja ki fogalmait. 7 Nem lehet feladatunk, hogy pontról-pontra felidézzük Hajnalnak Comte-tal, Tarde-dal, Durkheimmel, Vierkandttal, Tönnies-szel vagy Freyerrel kapcsolatos akárcsak legfontosabb megállapításait. Itt és most azt kívánjuk csak megállapítani, hogy Hajnal az általa megfogalmazott kérdésre olyan válaszokat adott, amelyek a formálódó hazai szociológia számára fontos gondolati impulzust jelentettek. A hatást - és Hajnal müvének a szociológia számára fontos kulcsszavait elsődlegesen a teoretikus problémákra legérzékenyebb Erdei jegyzetei, müvei alapján kívánjuk dokumentálni. Erdei a Parasztok írása közben - e mű 1938-ban jelent meg - érzékelte újólag a legsokoldalúbban a történeti, a leíró, az elméleti és társadalomreformeri megközelítés egymásbacsúszásából adódó veszélyeket. A Magyar Falu-ban - ez 1940-ben látott napvilágot - ezért tért vissza a falu strukturális, funkcionális elemzésének módszeréhez. Maga azonban nem volt elégedett e sok eredeti megfigyelést tartalmazó müvei: a szilárdabb elméleti alapot hiányolta. Erdei Ferenc a Századok szorgalmas olvasójaként ezidőtájt szembesült Hajnal István Történelem és szociológia című tanulmányával. Személyes találkozásukra Hajnal két tanítványa - Majlát Jolán és Márkus István - közvetítésével 1941/42-ben került sor. A számára legfontosabb teoretikus konklúziókat a „Történelem és szociológia" című recenziójában összegezte, ám e hatások számos további - 1945 előtt írt - müvében: Magyar Város, Magyar Tanya, Magyar paraszttársadalom, és mindenekelőtt töredékesen ránk maradt elméleti müvében, a Magyar társadalom a két világháború között című munkájában világosan nyomonkövethető. 4 Hajnal István Történelem és szociológia. Századok 1939. 1-32, 137-166. 21 Hajnal I. i.m. 2. 6 Hajnal I. i.m. 7 Hajnal I. i.m.
