Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
II. HAJNAL ISTVÁN SZELLEMI ÖRÖKSÉGE - Huszár Tibor: Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése
Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése 71 Erdei recenziója 1942 decemberében jelent meg. E dolgozat megfogalmazását azonban megelőzte Hajnal fontosabb műveinek részletes, értelmező jegyzetelése. E jegyzetek megmaradtak Erdei hagyatékában, és arról tanúskodnak, hogy azokat eredendően egy átfogó társadalomelméleti mű (munkacíme: Társadalomtudomány) előmunkálatai során kivonatolta. A mű első vázlata a következő tervezett szerkezetről tudósít: I. Módszertan: A társadalomról szóló tudomány. II. Tantörténet: A társadalom fölfedezése. III. Társadalomelmélet: A társadalomról szóló legáltalánosabb ismereti fogalmak. IV. Társadalomtan: A társadalom fejlődés ált. törvényei. V. Társadalomrajz: A társadalom konkrét tényeinek és egyedi összefüggéseinek leírása. VI. Társadalomtörténet: A társ. konkrét történeti tényeinek feji. vizsgálata. VII. Társadalmi értéktan: Társadalmunk értékelése, a helyi társadalom. VIII. Társadalompolitika: A helyes társadalomalakítás tudománya. A magyar társadalom című mű - amelyet a Magyar Élet könyvkiadó 1943ban a közeli megjelenés reményében hirdetett - közismerten befejezetlenül maradt ránk. A töredékek alapján az egészre nem következtethetünk, pusztán az alcímek alapján a társadalomtan előlegezett tagolása nem ítélhető meg. Csak egy állapítható meg bizonyossággal: Erdei elodázhatatlannak ítélte a társadalomról szóló tudomány (a szociológia) teoretikus, módszertani kérdéseinek fogalmi tisztázását. Témánk szempontjából a másik kevésbé ismert tény: a mű előkészítése során - mint említettük - Erdei részletesen jegyzetelte Hajnal István műveit. Ezek közül fennmaradtak Az osztálytársadalom (Magyar Művelődési Történet V. k.) 10 , Történelem és szociológia 11 című művek jegyzetei. Az előbbi vázlatosabb, az utóbbi részletező és alapját képezte az e címen megjelent publikációjának. Ám mert nyersebb és kevésbé megszerkesztett volt, jól nyomon követhető a recepció folyamata, a visszatérően kurzivált gondolatok: élmény és objektiváció, társadalmasodás a regionális fejlődés jellemzői, elemi társadalmi módszerek, érintkezési formák átliagyományozódása, a társadalmi üzem és az élő struktúra újraépülése, a nyugati, a magyar és a lengyel nemesi (rendi) fejlődés jellegzetességei, a parasztság társadalomtörténetének szociológiai jellemzői, a szokásszerüség, a rendi szakszerűség és a racionális tulajdonjog dualizmusa, a szakszerűség és a szakfunkciók társadalmi kisajátításából adódó konfliktusok, az államvezetés és a többi elitterület szokásszerűségének egyoldalúsága. A szociológia klasszikusainak ,,Hajnal"-i olvasata alkalmat biztosított Erdei számára, hogy saját, jórészt azonos forrásokra támaszkodó - ám korántsem ilyen Erdei Ferenc: Történelem és szociológia. Társadalomtudomány. 1942. 4. sz. 463-496. 9 Jegyzet 1. oldal. Külön Szociológiai Intézet S 65/1974. Másolat ELTE 10 Erdei F. i.m. 5. sz. jegyzet 19-26. 11 Erdei F. i.m. 6, 7, 8. sz. jegyzet 26-72. (A 72. oldalon a kézirat megszakad.)
