Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

II. HAJNAL ISTVÁN SZELLEMI ÖRÖKSÉGE - Huszár Tibor: Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése

Hajnal István és a magyar szociológia intézményesülése 69 nak, a Társaság a szociológia külhoni képviseletét is felvállalta, Dékány István a Pázmány Péter Tudományegyetemen kísérelte meg egy társadalomelméleti tanszék megalapozását, Magyary Zoltán és Rézler Gyula empirikus vizsgálatokat kezdeményezett. Mindezen kezdemények jelentőségét nem kívánjuk alábecsülni. Magyary és Rézler vezette empirikus vizsgálatok megbecsülendő hagyományt képviseltek, a teoretikus reflexió igényével azonban nem léptek fel. A Társadalomtudomány értékes társadalomstatisztikai írásokat közölt, és a negyvenes évek kezdetén sok vonatkozásban megújult, miközben Bibó és Erdei munkáinak is teret biztosított. A szerkesztők illetve a Társaság „hivatalos" szociológusa - Trócsányi, Szombatfalvy" - azonban nem voltak formátumos gondolkodók, Dékány pedig nem végezte el az áttörést: ezoterikus nyelvezete, eklektikus fogalomhasználata nem tette alkalmassá a szociológiai beszédmód, fogalmi apparátus és módszertan szuverén értelmezésére, a magyar társadalom valós folyamatainak értelmezésére. Szombatfalvy György a Társaság főtitkáraként a lap irányításában is kulcsszerepet játszott, Trócsányi György nemzetközi porondokon képviselte rendszeresen a Társaságot, a nem intézményesült szociológiát. A Deutsche Gesellschaft für Soziologie 6. kongresszusáról írt beszámolójában egyébként szorgalmazta a szociológia című tárgy kötelező egyetemi tanítását és az ország négy egyetemén egy-egy szociológia tanszék létesítését. A '40-es évek kezdetén újra az európai társadalomfejlődés egyetemes kérdései felé forduló Bibó, a magyar településtípusok és társadalmi rétegek állapotát monografikusán feldolgozó Erdei Ferenc érzékelték - legalábbis 1945 előtt Iegátütőbb erővel e problémát. De talán nem egyszerűen, s nem is meghatározóan tudományelméleti problémaként: az európai régiók fejlődési sajátosságai, a hűbériség, rendiség tipológiája, a megkésett polgárosodás jellemzői, szerkezeti, funkcionális meghatározói álltak érdeklődésének középpontjában; a jelenbe zárt múlt dilemmájával szembesültek. így vált Erdei számára fontossá a történelmi alapozású szociológia, Bibó számára a történelmi alapozású politológia, annak fogalomtára, a komparitisztika módszere és e tematikával összefüggésben Hajnal István munkássága. Hajnal István egész társadalomtörténeti munkásságát áthatotta a szociologikum, ám az implicit kapcsolódás hatékonyságát, érvényességét, annak teoretikus 2 Hegedűs József a Társadalomtudományi Társaság főtitkára a Társulat 1943. évi közgyűlésén bejelentette: „meg kell állapítanunk, hogy ma is, amikor végre van már szociológiai tanszék és azzal kapcsolatban van már szociológiai szeminárium is a budapesti egyetemnek a hivatalos tudomány mellett, társadalmunk a szabad társadalmi katedra szerepét tölti be", (Tt 1943. 573574). A bejelentés nem pontos: Dékány vezetésével társadalomelméleti tanszék alakult, s ennek keretében hirdetett szociológiai szemináriumot. Témánk vonatkozásában azonban a filológiailag ellenőrizhető ténynél fontosabb, hogy a Dékány által e szeminárium hallgatói számára sebtiben írt szociológia szótárak, bevezetések eklektikusak, színvonaltalanok; nem alkalmasak a kognitív vonatkozások tisztázására. 3 Társadalomtudomány, 1928. 400-401.