Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Veszprémy László: A 12. századi magyar kódexírás alakulása
60 írástörténet - szakszerüsödcs Veszprémy László német területen is honos írástípussal mutat hasonlóságot (Schneider, Abb. 28.). 21 Ezekből az évekből származik az admonti törvény-kézirat (OSzK Cod.lat. 433)." E gotizálódás többféle úton is haladhatott. Két, a 13. század első feléből származó példát is említhetek. Az egyik a század első felére datált Zágrábi - korábban Németújvárinak nevezett - missale (Güssing, Klosterbibl. Ms I, 43)." A kódex nagybetűs írására szép párhuzamot hoz Schneider gyűjteménye (Abb.57,) a század első negyedére. A kisbetűs írásra pedig az 1220-as évek hazai okleveleiben találunk példákat (DL 118., 1225-ből stb.). Az írástípus választását természetesen ismét befolyásolta maga a műfaj is. A másik utat a sok vitát kiváltó Anonymus-kézirat jelzi." A kézirat datálása és paleográfiai értékelése véleményünk szerint éppen azért járt annyi bizonytalansággal, mert a hazai paleográfiai kutatás nem számolt a dél-német stílus jövőjével a gót íráskorszakban, és nem utolsósorban a paleográfiai segédeszközök köre is az utóbbi évtizedben bővült. Továbbá sokáig félrevezette a kutatást a kézirat feltételezett francia előképe, amely az oklevelezésben általában kimutathatónak vélt francia hatás általánosításából következett. Anonymus kódexének a század közepére való datálást támogatják a német példák (Schneider, Abb. 52, 60, 85 stb.) illetve a hazai oklevelek bizonyos, ámbár nem teljesen megegyező ductusú, tractatiójú példányai az 1220 és 1250 közötti időszakból, mint pl. a fejérvári keresztesek 1256. évi oklevele (DL 83 128.) Mezey László - a Hajnal által kezdeményezett paleográfiai kutatások szinte egyedüli hazai folytatója- 1962-ben megjelent, A latin írás című egyetemi jegyzetében kísérletet tett all. századi kódexek jellemzésére, írástartományokhoz kapcsolására. 25 Teljesen helytállóan sorolta a német írásgyakorlat hatását mutató emlékek közé az ún. Garamszentbenedeki sacramentarium töredékét, az Esztergomi benedictionalét. Ezektől világosan elkülönül a Szelepchényi-evangelistarium írása, amelyet éppen egy zágrábi, nem magyarországi eredetű Evangeliarium alapján is inkább észak-francia írásmintákkal hozhatunk kapcsolatba. A délnémet írástípusokkal kapcsolatba hozható írások számát sikerült gyarapítani, és különösen érdekes egy. a szakirodalom által rajnainak nevezett, de dél-német területen is előforduló írástípus megragadása (Hartvik-kódex, Reini legendák, garamszentbenedeki lekcionárium-töredék). 21 Körmendy Kinga: A Knauz hagyaték kódextöredékei és az esztergomi egyház középkori könyvtárának sorsa. Bp. 1979. 73-75. Garamszentbendcki eredete alaptalannak tűnik. A töredékkel kapcsolatos információkért Körmendy Kingának tartozok köszönettel. " „Kódexek" No. 5. 23 „Kódexek" No. 30. 24 Veszprémy L.: Anonymus Gestájának kézirata, in Magyar Könyvszemle 108, 1992 44-52. Wehli Tünde: Anonymus Gesta Hungarorum kéziratának helye a magyarországi könyvfestészet történetében, uo 52-55. 25 Mezey László: Paleográfia. A latin írás története. Bp. 1962. vonatkozó fejezet.
