Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Veszprémy László: A 12. századi magyar kódexírás alakulása

A 12. századi magyar kódexírás alakulása 57 a század elejére, első felére tehető. " A másik két zágrábi kézirat írása már in­kább megengedi, hogy segítségül hívjuk az okleveleket. Sem a Szt. Margit sac­ramentarium (korábbi nevén Hahóti kódex), sem a Győri Agenda írásától nem állnak messze Kálmán király oklevelei (1109: DL11), Fulco hospes 1146. évi oklevelének (DF 206 815) írása vagy a nemzetközi okleveles gyakorlat néhány példája (Reichskanzlei, Abb.l., Liege, Fig.24,215.). így a kódexek másolását is a 11-12. század fordulójára, a 12. század legelső évtizedeire tennénk. Szerencsés helyzetben vagyunk az ún. Codex Albensis - talán gyulafehér­vári - kéziratával. Ezt már a korábbi kutatás a 12. század első évtizedeire datálta. Ezt - Felicián esztergomi érsek 1134. évi (DF 251 974) oklevele és a kézirat kö­zötti igen feltűnő hasonlóság láttán - csak megerősíteni tudjuk. A 12. század közepéről származnak az ún. ferde ovális stílus határát mutató emlékek. Ezek az oklevelek a Pray-kódex-ből ismert írástípus előzményeinek is tekinthetőek, és jól mutatják, hogy az oklevélírás miként fogadta be és próbálta a maga céljainak megfelelően átalakítani. Ennek legszebb dokumentuma II. Géza 1150-ben kiadott, ma is Pannonhalmán őrzött, valószínűleg ott is másolt ok­levele (DF 206 816). Ennek egy lazább ductusú előzményeként említhető II. Bé­la egy 1137. évi, szintén pannonhalmi oklevele (DF 206 810), míg a későbbiekre nézve a pannonhalmi emlékek közül ide sorolnánk II. Géza egy 1151. évi (DF 206 817), Margit úrnő 1152. évi (DF 206 818), III. István 1171. évi (DF 208 422), János pannonhalmi apát 1201. március 29-i (DF 206 831) okleveleit. Ezek­ből a példákból nem azt a következtetést vonjuk le, hogy ez a stílus illetve a ha­tására kialakított írás kizárólag Pannonhalmára lett volna jellemző. Inkább arról lehet szó, hogy az ország egyik legnagyobb teljesítményű scriptoriumában is így, vagy így is írtak, és ez mutatkozott meg az ott másolt oklevelek írásában. Különösen az 1201. évi oklevél fennmaradásáért lehetünk hálásak, hiszen azt ta­núsítja, hogy a könyvmásolási gyakorlat még akkor is élő volt, amikor az okle­veleket egyébként már régen másként írták. Az 1180-as évektől határozottan je­lentkezett a törekvés az oklevél- és könyvírás szétválasztására, az oklevélírás ha­tározott gót jellegének kialakítására. Az érett, ferde ovális stílus szép emléke a 12. század közepéről maradt fenn. A nürnbergi Ezekiel-kommentár kéziratának (Germ.Nat. M. Cod.lat. 22 922) magyarországi másolása ugyan nem bizonyított, de használata - tekintettel arra, hogy a kassai domonkosok könyvtárából származott el - igen. A külföldi írás­minták tanulsága szerint az Ezekiel-típusú kéziratok írása inkább a század köze­12 Képe közölve Mezey László fejezetében in Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. 1. k. Bp. 1969. Garamszentbenedeki eredete több mint kétséges. 13 Veszprémy L.: Legkorábbi hazai sacramentariumaink (Szt. Margit, Zágráb, MR 126.) in Ta­nulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Bp. 1989. 121-135., Kniewald Ká­roly: Hartwick győri püspök Agenda pontificalisa (Zágráb, MR 165.) in Magyar Könyvszemle 1941. 1-21. 14 „Kódexek" No. 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom