Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Könnendy Kinga: Nagy Lajos király ismeretlen szupplikációja az ÖNB Cod. 2042 jelzetű kódexében (Adalék az Anjou-kori capella regia gyakorlatához)

Nagy Lajos király ismeretlen kérvénye az ONB Cod. 2042 jelzetű kódexében 49 séből 7 és a hasonló felmentéskérésekből. 8 Számunkra most nem ezek politikai indítékai az érdekesek, hanem a formai megoldás a lényeges. A kérvényeket a szignálás után, az érdemi döntéskor látta el keltezéssel a cancellaria apostolica erre hivatott tisztviselője, a datarius. A kérvények a bea­dáskor datálatlanok voltak. 9 Ezért keltezetlen a Bécsben őrzött kódexhez hozzá­kötött supplicatio is. Szövegéből arra is következtethetünk, hogy - követe útján ­először szóbelileg terjesztette elő a király. Megbízottja egyszerűen és röviden kí­vánta előadni ura kérésének indokait. „Sed que locuturus sum simpliciter dicam et factum domini mei breviter proponam... , \ Az országos fontosságú kérés megfogalmazása, szóbeli és írásbeli előterjesztése a műfaj legrangosabb megva­lósítását követelte meg. írásbeli megformálása a magyarországi latinitás szem­pontjából is jelentősnek mondható, mert bizonyíthatóan magyarországi megfo­galmazása volt a kérésnek, és nem a hivatalos kúriai prokurator formularium alapján megszerkesztett beadványról van esetünkben szó. A kérés szóbeli előter­jesztője csak a király közvetlen környezetéből kerülhetett ki, hiszen kényes dip­lomáciai feladatot kellett megoldania. Meg kellett győznie a pápát, hogy a férj­hezadott leány megmarad a katolikus hitben, és azt megőrzi: Jta tarnen quod predicta illustris puella in catholica fide remanens ... per omnia fidem obser­vet...", és ezért a pápa a házassági akadály alól adja meg a felmentést: „... in pre­dicto matrimoniali contractui submodo, qui premittitur, facto consensum Vestre Sanctitatis prebentes apostolica auctoritate dispensative ipsum dignemini absol­vere." Ezekkel az érvekkel alátámasztott kérés gyakorlatilag a békekötés egyik jogi biztosítékát, a házasságkérés érvényességét volt hivatva megszerezni. Nagy Lajos diplomáciai feladatokkal a capella regia tisztségviselőit, a comes capellae regiaet illetve a királyi káplánokat bízta meg. Az Anjou-kori jogi in­tézmények kutatói tisztázták a capella regia működési területét, tisztségviselőit. 7 Frenz, Thomas: Die Kanzlei der Päpste der Hochrenaissance 1471-1527. Tübingen, 1986. Bibliothek des Deutschen Instituts in Rom. Bd. 63. 91-103. Lukcsics Pál: XV. századi pápák oklevelei. I. Bp. 1931. 8-14. Olaszországi magyar oklevéltár I. 8 Theiner, August: Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia. II. Romae. 1860. N. CXX1X. Megtagadja Albert osztrák herceg és Erzsébet hercegnő esetében a pápa a diszpenzációt, de engedélyezi Durazzói Károly és Margit esetében „contrahendo pro bono et pace regni Sicilie." Theiner i.m. N. CLXXIX. Nagy Lajos ezekben az esetekben a rokonsági fokozatok miatti házasságkötési akadály alól kér mentesítést rokonai számára. 9 Lukcsics i.m. 11. Abban az esetben, ha a pápa a kérelmet elvetette, nem szignálták és nem is regisztrálták. Természetes egy királyi kérvényre a pápa mindig adott választ. Vö. 8. jegyzet. 10 Arra is gondolhatunk, hogy ez az írásbeli beterjesztés nem történt meg, és szövegünk ennek a szóbeli előadásnak a rögzítése. Ezért kerüljük a fogalmazvány kifejezést, mert a források hiá­nyossága miatt a supplicatio tényleges sorsát nem ismerjük. Feljegyzésének még formula jelle­get is tulajdoníthatunk, hiszen a felette lévő bejegyzésnek is van egy emlékezet rögzítő - se­gédletjellege. A szóbeli előterjesztésre ld. Körmendy i.m. 10. 38. jegyzet 11 Gárdonyi Albert: A királyi titkos kancellária eredete Magyarországon. Századok 48/1914/98.

Next

/
Oldalképek
Tartalom