Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Könnendy Kinga: Nagy Lajos király ismeretlen szupplikációja az ÖNB Cod. 2042 jelzetű kódexében (Adalék az Anjou-kori capella regia gyakorlatához)

50 írástörténet-szakszerűsödés Körmendy Kinga Ennek során megállapították, hogy Nagy Lajos „...valóságos diplomáciai iskolát teremtett a királyi capella tagjaiból." A bolognai és a páduai egyetemen végzett, kánonjogi grádussal is rendelkező királyi káplánok diplomáciai tevékenysége eddig csak a nyomtatásban megjelent vatikáni forrásokból volt ismeretes. Hazai forrásanyagból a hiteles helyi működés volt nyomonkövethető. ' Ez a supplicatio a capella regia diplomáciai tevékenységének jelenleg ismert egyetlen hazai írásbeli emléke. A királyi kápolnában a fentieken kívül egyházi feladatokat is elláttak, amelyek a szóbeliséghez kapcsolták a kápolna tagjainak működését. Említettük, hogy a supplicatio fölött összefoglalás olvasható a bibliamagyarázat egyik középkori módszeréről. A szentírásmagyarázat nemcsak a teológia egyik ága volt, hanem a mindennapos lelkipásztori gyakorlatban a prédikáció alapja, így az ars predicandi nélkülözhetetlen része. Bejegyzésünk a szentírás-magyarázatban az írásértelmezés hármas felosztású módszerét rögzítette: ,flota quod triplex est sensus seit intellectus in dicta scriptura: videlicet allegoricus, tropologicus et anagogicus." Ezt követően ismertette a magyarázati módok jellemzőit. Ez a hármas felosztású írásértelmezés a patrisztikus hagyományra ment vissza, a skolasztika előtti időszak módszerét követve. A 13. században a triplex sensus spirituális kifejezés Bonaventuránál volt megtalálható, és a ferences iskolázottságra utalt.

14 Elterjedését az egyetemeken is taglalt forma predicandi is elősegítette, és az egyetemjárásokkal vált széleskörűvé. ' A 14. század első felétől már a skolasztikus hagyományokra épülő, négyes felosztású írásértelmezés volt használatosabb,

16 így bejegyzésünk egy korábbi korszakhoz kapcsolódott. A latin nyelvű bibliamagyarázat az egyetemet járt egyháziak ismeretanyagába tartozott bele, a kevésbé képzettek számára népnyelvü magyarázatokat állítottak össze. Az ÖNB Cod. 2042 jelzetű kódexe, a pergamen előzéklapon olvasható bejegyzésekkel az Anjou-kori capella regia működésének eddig ismeretlen emlékeit őrzi. A kódex és a pergamen előzéklap 15. századi összekötése azonban a közös, az államigazgatás központjában való használatot is bizonyítja. 12 Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Bp. 1971. 34-35, 42. 13 Kumorovitz L. Bernát: A királyi kápolnaispán oklevéladó működése. /A királyi kancellária fejlődése a XIV-XV. század fordulóján./ Regnum 5/1942-43/455-497. Uő: Osztályok, címek, rangok és hatáskörök alakulása I. Lajos király kancelláriájában. In Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Székely György. Bp. 1984. 293-330. 14 Lexikon des Mittelalters. Bd. II. Bibel. Geschichte der Auslegung. 51-58. Sp. Különösen 5255 Sp. - Lubac, Henri: Exegese médievale. Tom. II. Premiere partié. Paris. 1959. 421-422. UŐ: Der geistige Sinn der Schrift. Einsiedeln, 1952. 14-20. Christ heute 2. Reihe 50. 15 Charland, Th. M. O. P.: Artes praedicandi. Contribution a l'histoire de la rhétorique au moyen age. Paris-Ottawa, 1936. 110. Publications de I'Institut d'etudes médievales d'Ottawa. Vll. 16 Lexikon des Mittelalters i.h. 55. Sp. 17 Főképpen német nyelvterületen találunk erre számos példát. Linsenmayer, Anton: Geschichte der Predigt in Deutschland von Karl dem Grossen bis zum Ausgange des vierzehnten Jahrhunderts, München, 1886. 174, 191-192. 18 Körmendy i.m. 11-13.