Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)
I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - J. Fodor Andrienne: Magyarországi Gergely, az assisi kolostori scriptorium 14. századi szövegjavító szerzetese
44 írástörténet - szakszerüsödés J. Fodor Adrienne utolsó lapja üresen maradt. Ennek elszíneződése, elszennyeződése viszont arra utal, hogy korábban nem védte kötéstábla, és itt fogták kézbe a kötetet (f. 129v). A második-harmadik postillát folyamatosan másolta a második kéz: 5 seniót egy binio - 2 kettősfólio - követ. Viszont a második postilla vége és Gregorius de Hungária bejegyzése egy 12 lapból álló füzet hetedik lapján található, és ezt folyamatosan követi a harmadik postilla szövege (f.l84v). A negyedik mű új senión kezdve, de folyamatosan másolva követi az előzőeket, de nem dönthető el, hogy a scriptor folyamatosan másolta vagy csak hozzátette az Amoshoz írt postillához a Szent Pál leveléhez írt postillát (ff. 194-203.). A korrektor, Gregorius de Hungária mind a négy postillán otthagyta a névjegyét: a második postillán sok, az elsőn és a két utolsón viszont nagyon kevés bejegyzése, szövegjavítása látható. A kódex gondos átvizsgálásakor az is kiderült, hogy még a kötés, valamint az ezzel együtt járó körbevágás és fűzés előtt tanulmányozta át a kötetet: a 184v lapon ugyanis a könyvkötő belevágott egy fejezetszámozásba, a 174v-n pedig egy bejegyzése a fűzés alá került. Valószínűnek tartjuk, hogy a négy lemásolt, kijavított és kész postilla-kéziratot ő gyűjtötte össze egy kötetbe, és ő adta oda bekötésre, továbbmásolásra és mintapéldánynak szánva azt, a saját kolostori scriptoriuma részére. Erre a későbbiekben még visszatérünk, de lássuk előbb a kódex tartalmát: Az első mű Nicolaus de Gorrair domonkosrendi szerzetes Máté Evangéliumához írt Postillája. A szerzőről tudjuk, hogy theologiát tanított Párizsban, a Szent Jakab kolostorban. 1295-ben halt meg, és postilláit a 14. század elején - péciákról - nagy számban másolták a párizsi egyetem scriptorai. A második mű - amely az 1334-es scriptorbejegyzést, valamint Gregorius de Hungária korrektúráját is megőrizte - Guillelmus de Militone, más néven Guillelmus de Melitona ferences szerzetes Apocalipsishoz írt Postillája. Az 1257-ben elhunyt Guillelmus de Melitone 4 szintén Párizsban élt, Alexander de Hales tanítványa, a theologia borostyánosa majd magisztere volt. A harmadik postilla - amelyet mint láttuk: hozzámásoltak Guillelmus de Militone postillájához - szerzője bizonytalan. Stegmüller anonymnak tartotta," Cenci viszont megtalálta szövegét egy aquileai kódexben is', amely Hugo de Novocastro ferences szerzetest tekintette a mű szerzőjének. Hugo de Novocastro 7 a párizsi egyetemen szerzett magister theologiae fokozatot 1322-ben. Ha valóban ő a mű szerzője, akkor egy nagyon korai, talán még a szerző életében vagy közvetlen a halála után másolt szöveget őrzött meg az assisi kódex. 3 Kaeppeli, Thomas: Scriptores Ordinis Praedicatorum Medii Aevi. III. Roma, 1980. 165-168 pp. - Kaeppeli az assisi kódexet nem említi. - Stegmüller, Repert. bibi. IV. 37. n. 5777. 4 Glorieux, P.: Repertoire des maítres en theologie de Paris au XIIT siécle. Paris, 1933. Vol. 2. 34-36 pp. - Stegmüller, Repert. bibi. II. 426. n. 2961. 5 Stegmüller, Repert. bibi. VI. 16. n. 8441. 6 Archívum Status civitatis, Aquilae: Cod. S.58. 7 Glorieux, P.: La faculté des arts et ses maítres au XIIF siécle. Paris, 1971. 441 p: n. 1785.
