Írástörténet, szakszerűsödés - Rendi társadalom, polgári társadalom 6. (Szombathely, 2001)

I. ÍRÁSTÖRTÉNET - ÍRÁSBELISÉG - Vizkelety András: A Leuveni Kódex palimpszeszt-lapjai és magyar scriptorai

42 írástörténet - szakszerüsödés Vizkelety András csak betűket semmint szavakat ismerhetünk fel (mégis a 202v lapon felül erősen rövidítve: „...quae est summa gloria...", alatta a sor végén: „...tali..."' ). A görög szövegeket megőrzött palimpszeszt lapokkal Dieter Harlfinger, hamburgi egyetemi tanár foglalkozott. Fáradozásaiért e helyen is köszönetet mondok. Véleménye szerint a lapok szintén kétféle írást mutatnak, mindkettő a keleti görög - nem az itáliai görög - íráshagyományt képviseli. Mindkettő imaszövegeket, talán liturgikus alkalmazású szövegeket jegyzett le. A felvágott kézirat nagyobb formátumú lehetett, mint a latin palimpszesztek anyakódexe volt, a fennmaradt töredékek a lapok széleiről valók. Az idősebbik írás a 10. század második feléből, a fiatalabb a 11-12. századból származhat. Harlfinger professzor a kérdésben nem mondta még ki a végső szót, a felvételek még nála vannak. Ha már most Louis J. Bataillon által említett lehetőséget fontolóra vesszük, amely szerint a törzskezek paleográfiai ismérvei alapján arra is gondolhatunk, hogy az egész kódex az Alpoktól északra, a „Duna mellékén" - akár Magyarországon is - készülhetett, nem kell-e erről a lehetőségről a görög palimpszeszt leletek ismeretében eleve lemondanunk? Talán nem. Már a „Világ világa, virágnak virága..." című kötetben megkockáztattam a feltevést, hogy a Leuveni Kódex használati helyeként leginkább a veszprémvölgyi, dominikánus vezetés alatt álló, Szent Katalinról elnevezett apácakolostort tartom valószínűnek a kézirat nyújtotta belső érvek alapján/ Tudjuk mármost, hogy a Veszprém melletti völgyben Szent István görög apácakolostort alapított, amelyről Magyarországon kiállított görög nyelvű oklevél tanúskodik, amely azonban csak Kálmán király 1109. évi átírásában maradt ránk. Moravcsik Gyula legvalószínűbb feltevése szerint István király fia, Imre herceg özvegye számára alapította a monostort, aki a Margit-legendában - Margit a veszprémi kolostorban nevelkedett! - rögzített hagyomány szerint bizánci hercegnő volt. Imre házassága legkorábban 1015 körül történhetett." Moravcsik úgy figyelte meg, hogy a görög monostorok hazánkban a 13. század folyamán indultak pusztulásnak, Veszprémvölgyben a 13. század első évtizedeiben már ciszterci apácák voltak/" Elképzelhető tehát, hogy 1240-ben - amikor Bertalan püspök a zárdát újratelepítette és domonkosok vezetésére bízta - még voltak ott 10-12. századi görög, mégpedig természetesen keleti-görög írással készült, már feleslegessé vált szerkönyvek, imakönyvek, amelyeket - mivel a pergament drága volt - szétvágtak és újból felhasználtak. B. Bischoff említett levelében erről a következőket írta: „Ich erwähne, daß ich wegen der auf 202vII oben deutlich sichtbaren Worte: '...quae est summa gloria' die Schrift 'Summa gloria' des Honorius Augustodunensis durchgesehen habe - die Prägung hätte auch mitten im Text vorkommen können - ohne Ergebnis; aber der Text dürfte ebenfalls theologisch sein." 21 Vizkelety András: Világ világa, virágnak virága. Bp. 1986. 69-71. Martinkó András ezt sajnos állításnak fogta fel Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben c. kötetében (Bp. 1988, 182.1. 170. lábjegyzet). 22 Moravcsik Gyula: Görög nyelvű monostorok Szent István korában, in: Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulójára, I. köt. Bp. 1938, 387-422.1. ~" Mezey László: Irodalmi anyanyclvűségünk kezdetei a Árpád-kor végén, Bp. 1955, 22.1.