Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Katona Csaba: „Mata Hari szeress belém!" A színpad táncosnőjétől a filmek kémnőjéig
Katona Csaba: A színpad táncosnőjétől a filmek kémnőjéig valójában sosem volt az."24 Miközben 1917-ben élete fizikai és tudati síkon egyaránt véget ért, azzal jószerivel egy időben kelt útra és vált önállóvá, teljességgel elhalványítva, háttérbe szorítva a valós alakot, a legendák furfangos és sikeres kémnője. Mintha a 19. századi német irodalom egyik ismert és elterjedt toposza, a Doppelgänger lépett volna színre, a megkettőzött én, amelyikből azután az egyik, történetesen a másolat, az árnyék bizonyul erősebbnek. Képi hasonlattal élve: mintha az élő alak árnyékot vetett volna, amely szükségszerűen hasonlít rá, hordozza vonásait, tükrözi kontúrjait, mivel belőle fakad. De a „minta" megsemmisülésével az árnyék ezúttal nem tűnik el nyomtalanul, engedelmeskedvén a természet törvényeinek, hanem leszakad „tulajdonosáról", önálló életre kel, saját jellemrajza formálódik. A döntő különbség az, hogy az egykor élő személyiség egy valódi entitás, míg az árnyék/legenda tulajdonságait mások határozzák meg, töltik meg az alakot tartalommal és idomítják a maguk elképzeléseihez. Valahogy úgy, ahogyan Jevgenyij Svarc (1896-1958) orosz/szovjet író gondolta tovább egykor Hans Christian Andersen (1805-1875) dán meseíró történetét, ami pedig Adalbert von Chamisso (1781-1838) Schlemihl Péterének hatására született meg. Svarc Az árnyék (Tenb) című, 1940-ben írt munkájában a főszereplő tudós árnyéka önálló életre kel és cselekedeteit legkevésbé sem befolyásolja az igazi tudós gondolatai, akarata, szándéka. Károly Sándor (1894-1964) aradi újságíró, író pont Mata Hari kapcsán e folyamatot ekképp jellemezte alig egy évtizeddel a kivégzést követően: „A titokzatos életű és még titokzatosabb halálú jávai táncosnő sorsa izgalmasan forró téma, amelyhez érdemes hozzányúlni. Mata Harit 1917-ben végeztette ki ártatlanul a francia hadbíróság és azóta több író kutatta ki a feledésből. A békekötés utáni esztendőkben már jutott idő a színes legendaszövésre is, azután jöttek a színdarabok, a szentimentális mozifilmek, a szenzációkra épített slágerregények s az emberek kezdtek felfigyelni és Mata Hari halála után tizenkét évvel misztikummá finomulva, justizmord áldozatává nemesedve áll a világ előtt."25 Mondhatni tehát, hogy „a várakozási horizont és a megélt valóság rövid életű egybeolvadása"26 Mata Hari esetében be sem következett. A világot jelentő vásznon A 20. század elejének gyorsan hódító új műfaja, a film különösen sokat tett azért, hogy a Mata Hariról levált „árnyék" hírneve minél gyorsabban elterjedjen. Molnár Gál Péter - Károly Sándoréra emlékeztető - meglátását idézve: „Két kettős ügynök az első világháború leghíresebb kémnője. Mata Hari és Mademoiselle 24 Uo. 25 Károly, 1929. 26 Munkler, 2012.6. 89
