Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Dominkovits Péter: Kémkedő familiárisok a Bocskai-felkelés idején
Kémek, ügynökök, besúgók politikai, gazdasági, társadalmi történései irányába megfigyelhető folyamatos érdeklődés együtt jár a speciális területek, így a kémkedés iránti érdeklődéssel is. Különösen izgalmas további részkutatásokat, forrásfeltárásokat, elemzéseket és összegzést kíván a Bocskai felkelést jellemző - ugyanakkor a kor általános tendenciáiba jól illeszkedő - hírszerzés, információ áramoltatás gyakorlatának a vizsgálata.5 Az alábbi kis dolgozat nyugat-dunántúli esetek felhasználásával e speciális időszak további kutatásának fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. A fent említett Boriánszky János egyike volt Sopron vármegye legjelentősebb birtokosa, Nádasdy (II.) Ferenc majd özvegye, Báthory Erzsébet azon familiárisainak,6 akik szolgálati helyükön, avagy valamely erősségbe, erődített mezővárosba behúzódva a hadmozdulatokról, a régió napi eseményeiről híreket adva, ugyanakkor gyakran segítséget is kérve informálták a felkeléssel szemben következetes uralkodói hűségen álló Sopron szabad királyi város vezetését. Hasonlóan cselekedett állomáshelyén a rábai átkelőket (is) figyelő Lepovith Péter kapui provisor, avagy a vármegyei elit több tagjával (Vághy György alispán, Aj- kay Ferenc szolgabíró) a Viczay család megerősített mezővárosába, Lózsra húzódó Nádasdy-ügyvéd, Szepsy János is.7 Természetesen nem csak a vármegye legnagyobb főúri családjának familiárisai, uradalmainak vezető tisztségviselői, illetve Sopron vármegye velük együtt erődített uradalomközpontokba, mezővárosokba, várakba meghúzódó nemesi elitje kereste, informálta Sopron városát és cserébe segítséget, valamint híreket kért. A szabad királyi város ennél egy térben jóval kiterjedtebb, struktúráját tekintve jóval hierarchizáltabb és differenciáltabb, valójában máig fel nem tárt információs hálózattal rendelkezett. A város magisztrátusa egyaránt kumulálta, rendszerezte, kiértékelve felhasználta, közvetítette, szétsugározta a hozzá spontán módon, szervezetten a legkülönbözőbb hírcsatornákon eljutó információkat. Túlzás nélkül állítható: Sopron - ahogyan más egykorú szabad királyi város is - a térség információhálózatának egyik centruma volt. Geopolitikai fekvése miatt egyaránt fontos szerepet töltött be a nyugat-magyarországi szabad királyi vá5 A Bocskai István erdélyi fejedelem vezette fölöttébb összetett felkelés értelmezésére, történetére további szakirodalommal: PÁLFFY, 2009. 6 Az egykorú források a Nádasdy család esetében is egyaránt - gyakran szinonimaként - használják a familiáris és a servitor fogalmakat (pl. a szolgáló nemesek különböző típusú összeírásai), a levelek címzésében pedig a familiáris megnevezés dominál (aulae nostrae familiáris, primarius familiáris aulae nostrae). A Batthyány családra vonatkozóan, de általános érvénnyel szól a familiáris fogalom 16-17. századi használatának jogosságára: Koltai, 2012. 248-249. Sajnos a Nádasdy család familiárisainak adattára nem áll a kutatás rendelkezésére. Nádasdy (II.) Ferenc özvegye, Báthory Erzsébet a Batthyány család levéltárában 1605-ből fennmaradt levelei alapján is udvarhűségét következetesen megtartotta, itinerariuma az előrenyomuló hadak előli menekülést, a legvé- dettebb Lékára húzódást mutatja. Eletútjára a korábbi szakirodalommal: LENGYEL-VÁRKONYI, 2010. 7 MNL GyMSM SL SVL Oert. Lad. VI. et F. Fasc. 5. No. 193. közli: DOMINKOVITS, 2002. 32-33.; Dominkovits, 2006.132. (no. 28.); MNL GyMSM SL SVL Oert. Lad. XXIV. et Y. Fasc. 10. No. 684., uo. Lad. XXXI. et FF. Fasc. 1. No. 44., 48-49. Közli: Dominkovits, 2006.135-137. (no. 32-34.), 153. (no. 54.). Szepsy életútjára: DOMINKOVITS, 2002. 44
