Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)

Dominkovits Péter: Kémkedő familiárisok a Bocskai-felkelés idején

Dominkovits Péter: Kémkedő familiárisok a Bocskai-felkelés idején

rosok (elsősorban Pozsony), az Alsó-ausztriai Kamarának elzálogosított uradalmak központjai (elsősorban Kismarton), Sopron és Vas vármegye fejlett mezővárosai (Csepreg, Rohonc), továbbá a szomszédos alsó-ausztriai centrum, Bécsújhely (Wiener Neustadt) alkotta településhálózatban. így pl. 1605. május 23-án Jörg Feierabenth rohonci bíró és a tanács a cs. kir. hadak helyzetéről, egy héttel később (május 30-án) a bécsújhelyi magisztrátus a székesfehérvári, kanizsai török segélyhadakkal a Rábán átkelt felkelő seregekről kért további információkat.8 Az országrendiséggel bíró, az államfinanszírozásban is jelentős szerepet játszó szabad királyi városok differenciált, hierarchizált információs csatornái között nagy fontossággal bírt a döntéshozói szféra közelében Bécsben (avagy Prágában) rezideáló, többnyire udvari hivatalt viselő segítő „mediátor", aki informálta a várost, segítette azt az érdekérvényesítésben. A kutatások jelen szakaszában, e funkció legjobban Tiburtius Himmelreich kancelláriai titkár és a felső-magyarországi városszövetség élén álló Kassa kapcsolatában ismert,9 de ez cseppet sem egyedi specialitás. Sopront éppúgy jellemezte ez a jelenség (az említett Tiburtius Himmelreich kapcsán is), a kapcsolat intenzitása, periodizálása, irányai, a részt vevő személyek szolgáltatásai sok tekintetben a városi levelezés és a kamarási számadáskönyvek kiadási, utazási rovataiból követhetők; szisz- tematikus feldolgozásra várnak.10 Ez a hálózat háborús esztendőkben, így az ún. tizenötéves háború során, mind térbeli, mind hierarchikus szempontból sok új komponenssel egészült ki, az információ áramlása, a kapcsolattartás intenzitása pedig felerősödött.

Sajnos Sopron esetében - ahogy az említésre került - sporadikus adatok kivételével máig nem ismert az információs csatornák időbeli, strukturális kiépülése, működtetése. 1605-ben a város egy, a korábbi időszakban már meggyökeresedett gyakorlat alapján kapta a híreket. Ez évben a sokkomponensű információs hálózat legfelsőbb hierarchikus szintjén állnak a Habsburg uralkodó család tagjainak (elsősorban Mátyás főhercegnek) a parancslevelei. Nem kevésbé fontosak az udvari hivatalok (Udvari Kamara), az udvari főméltóságok (pl. Hans Bernhard Lobi udvari főkamarás) parancslevelei, és bár a hierarchiát tekintve jóval ez alatt állók, de roppant fontosak az ágensi, informátori szerepet is vivő hivatalnokok (pl. Michael Rues), miképpen a térségben működő hadvezérek (pl. Némethy Gergely Bocskai hajdúkapitánya, Johann Therdall von Tilly császári, királyi tábornagy) informatív levelei. A rangsort és egyben a sokrétűséget kitűnően illusztrálja az a tény is, hogy a városhoz 1605-ben küldött levelek sorában

s MNL GyMSM SL SVL Oert.. Lad. VI. et F. Fasc. 4. No. 183., uo. Lad. VII. et G. Fasc. 3. No. 182. Közli: Dominkovits, 2006.109. (no. 1.), 113. (no. 6.).

9 H. NÉMETH, 2004. 194-207. A szabad királyi városok állam költségvetésében betöltött jelentőségére: Kenyeres, 2013. 546-549.

10 A fejlett nyugat-dunántúli mezővárosok esetében a 17. századi városi levelezés nagyon ritka, csekély mennyiségű, erősen töredékes. E települések információ szerzéséről leginkább a fennmaradt számadáskönyvek tanúskodhatnak. Pl. Bethlen Gábor 1619-1621 közötti dunántúli hadjárata időszakából a győri püspök mezővárosa, Szombathely esetében: DOMINKOVITS, 2010.

45