Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Dominkovits Péter: Kémkedő familiárisok a Bocskai-felkelés idején
DOMINKOVITS PETER KÉMKEDŐ FAMILIÁRISOK A BOCSKAI-FELKELÉS IDEJÉN 1605. szeptember 15-én Boriánszky János, korábban Nádasdy (II.) Ferenc, a tárgyévben özvegye, Báthory Erzsébet keresztúri várnagya Némethy Gergely, Bocskai István erdélyi fejedelem dunántúli hadainak főkapitánya (capitaneus ex- ercituum Cisdanubianorum [!] generalis) seregeinek mozgásáról tudomására jutott híreket azonnal („ezen órán"), sietve megírta és küldte a felkelő seregek már több ostromának erre az időre sikerrel ellenállt Sopron szabad királyi város magisztrátusához. Információi szerint Némethy hadaihoz még tegnap (azaz szeptember 14-én) nagyon jelentős, 12 000 fősnek mondott tatár segédhadak csatlakoztak. Feltehető szándékuk, hogy a Rábán átüssenek, amit - sorai szerint - két napon belül meg is tudnak tenni. A várostól segítséget, 100-300 szakállas puskához való golyót kért.1 Két nappal később, szeptember 17-én nem csak ólomra, puskaporra, kanócra vonatkozó kérését írta, de már arról tudósította a várost, hogy információi szerint a tatárok a megelőző napon (szeptember 16-án) átjöttek a Rábán, és elfoglalták a mihályi kastélyt. Ugyanakkor jelezte, e hírei bizonytalanok, ellenőrizetlenek („...és az mihalli kastelt hogy meghys wették wolna, és immár az Rábán innend beleől wadnak sokan bennek, de ßinten bizonyosképpen mégh nem tudhatom").2 A kora újkori diplomáciával, a diplomácia eszközeivel történő hírszerzéssel, hír áramoltatással, propagandával itt nem foglalkozva3 kell jelezni: az oszmánmagyar határvidék kémkedése, az információ szerzése kutatásának története a bécsi levéltárak szorgos búvárlója, a szépirodalmi stílusban e viszonyt gyakran kiterjedt forrásbázison idealizálva ábrázoló Takáts Sándor (1860-1932) tudós piarista szerzetes munkásságáig nyúlik vissza. Az elmúlt két évtized több eset- tanulmánya és összegzése - kiváltképpen Szakály Ferenc, Pálffy Géza, Bagi Zoltán egyes munkái - tárták fel a többszörösen tagolt Habsburg-magyar hírszerzés eszközrendszerét, működését, struktúráját, historiográfiáját.4 A hosszú török, avagy más néven tizenötéves háború, annak időszaka, diplomáciai, katonai, 1 MNL GyMSM SL SVL Oert. Lad. VI. et F. Fasc. 4. No. 189. Közli: DOMINKOVITS, 2006.128-129. (no. 23.). 2 MNL GyMSM SL SVL Oert. Lad. VI. et F. Fasc. 4. No. 190. Közli: Dominkovits, 2006.130-131. (no. 26.). A Ládonyi Demeter által a 16. században épített, 17. század elején Kisfaludy Balázs által megszerzett mihályi kastélyra, birtokosaira: Koppány. 1980. 3 A kérdéskörre általánosan: KEREKES, 2010. Bocskai István erdélyi fejedelem időszakára, az európai diplomáciára, propagandára, korábbi szakirodalommal: TESZELSZKY-ZÁSZKALICZKY. 2012. 4 A török kori határ menti hírszerzés, híráramoltatás bemutatására az utóbbi két évtizedben számos összefoglaló munka született. A nagypolitikába is beleszóló, több irányba kémkedést folytató kereskedő, a nagymarosi Trombitás János esete adott összegzésre lehetőséget: SZAKÁLY, 1995. 219- 387. Az oszmán-magyar határ menti hírszerzés, információ áramoltatás rendszerét a historiográfiába ágyazva bemutatja: PÁLFFY, 2004, BAGI 2012. A vizsgált térséget is érintő, kémkedéssel is ösz- szefonódó postatörténetre: HOZJAN, 1998. 43
