Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Deák Ágnes: Rendőrinformátorok a hadbíróságok árnyékában. Haynau és Geringer ügynökei
Deák Ágnes: Rendőrinformátorok a hadbíróságok árnyékában vábbá említhetjük Szilágyi Ferencet, aki 1849 nyarán Erdélyből érkezett Pestre. Geringertől igyekezett hivatali alkalmazást kapni, ennek érdekében 1849 augusztusában több beadványt is eljuttatott hozzá egyrészt az erdélyi református egyház- és iskolaszervezetről, a nemzetiségi egyenjogúság megvalósításának lehetőségeiről az iskolákban, de veszélyesnek ítélt egyénekről is. 1850 tavaszán azután Szentiványi kinevezte iskolafelügyelővé,76 majd a meginduló hivatalos kormánylap, a Magyar Hírlap (majd Budapesti Hírlap) szerkesztője 1852-ig. Protmann pest-budai rendőrigazgató 1852-től kétségtelenül a magyarországi államrendőrségi tevékenység legfontosabb koordinátora volt, saját ügynökhálózattal és bizalmiakkal. Az 1850-1851-ből ránk maradt helytartósági, illetve bécsi központi államrendőrségi iratok azonban azt mutatják, hogy ekkor még Geringer irányítása alatt, kevésbé önállóan végezte tevékenységét. Mivel a pest-budai rendőr-igazgatóság iratai egyáltalán nem maradtak fenn, nem tudjuk eldönteni, hogy ez a kép mennyire helytálló. Egy-egy személy azonban felbukkan az aktákban, akit kifejezetten Protmann alkalmazott, ezekből a mozaikokból azonban nem tudjuk felrajzolni az ő információszerzési útjait. Egy bizonyos Ignaz Heinrich Karl Rosenfeld (pesti izraelita vagyonos család fia, aki a rendőrségi iratok szerint 1839-ig a császári hadseregben, 1848-1849-ben állítólag Görgey hadseregében szolgált hadnagyként, de sikkasztásért közlegénnyé fokozták) 1849- 1850-ben Haynau számára teljesített ügynöki szolgálatok után, 1851-ben Prot- mannak ajánlotta fel magát, aki néhány hétre megbízta politikailag kompromittáltak megfigyelésével. Mivel azonban ügynöki voltát zsarolásra igyekezett felhasználni, elbocsátotta.77 Mérey Károly (1848 előtt magyar udvari kamarai titkár, 1848-1849-ben a magyar pénzügyminisztérium titkára)78 Pesten jártakor rendszeresen felkereste Protmannt, eredetileg hivatali alkalmazást kérve. Miután azonban Protmann azt válaszolta, hogy előbb bizonyítania kell „megjavult" nézeteit, „egy ideig nem érdektelen, bizalmas feljegyzéseket" küldött a rendőrigazgató számára, pontosan nem tudjuk, mely időszakban. (1852 nyarán Protmann úgy nyilatkozik, hogy hosszabb ideje erre már nem került sor.)79 1851 elején „I. Pollak" (Pollák Ignác) nevű ügynökének 40 konvenciós forintról szóló átvételi elismervényét küldi Protmann Geringer számára.80 Erről azonban to76 Szilágyi beadványait (köztük a Notizen über mehrere sehr gefährliche Individuen címűt) nem ismerjük, csak az iktatókönyvi bejegyzések maradtak fenn azokról. MNL OL D 51 1849:9-10-11., 14-17., 1850:277., 312. sz. iktatókönyvi bejegyzések. 77 Rosenfeld 1852 nyarán kölcsönkért nagyobb pénzösszeggel eltűnt Pestről, és Londonba távozott. 1853-ban büntetlen hazatérés reményében titkos pesti jegybanknyomdáról szóló információkat ígért a londoni követségen keresztül. Protmann jelentése után azonban Kempen az elutasítás mellett döntött. Protmann jelentése Kempenhez. Pest, 1853. december 23.; Kempen levélfogalmazványa Protmannhoz. Bécs, 1853. december 29. ÖStA HHStA IB BM 5224/1853. 78 F. Kiss, 1987. 568. 79 Protmann jelentése Kempenhez. Pest, 1852. szeptember 13. ÖStA HHStA IB BM 511/1852. 80 Protmann jelentése Geringerhez. Pest, 1851. február 15. MNL OL D 51 1851:331. Pollák pozsonyi, izraelita városi szolga fia volt, aki kereskedéssel foglalkozott; 1848 és 1851 között különböző császári katonai egységeknek, illetve Bécsben, Prágában, majd Pesten végzett bizalmi szolgálatokat. 1852 elején azután külföldre távozott, ezután több nagykövetségen/konzulátuson is felajánlotta 37
