Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Deák Ágnes: Rendőrinformátorok a hadbíróságok árnyékában. Haynau és Geringer ügynökei
Kémek, ügynökök, besúgók nökösszeírásban, ahogyan 1853-ban is, szerepeltek az adatai. Ezek szerint ő a komáromi születésű, pesti lakos Dr. Rein József leszerelt katona főorvos volt.24 Természetesen a rendőri ügyosztály két nagy feladatköre nem határolódott el teljesen egymástól. Tudjuk, hogy Wass Imre gróf részt vett az információgyűjtő tevékenységben is,25 de nem tudjuk azonosítani a jelentéseket papírra vetők között. Csak sejtjük, hogy Zákos Elek esetében hasonló volt a helyzet. Meg kell még említenünk Ernyey Károly ügyvédet (korábban Pozsony megyében útbiztos), aki egy 1853. februári beadványában úgy nyilatkozott, hogy a világosi fegyverletételtől kezdve, ingatlanügynöki tevékenysége mellett, folyamatosan végzett bizalmi feladatokat a hadsereg-parancsnokság rendőri ügyosztálya számára Kalocsán, Gyöngyösön, Egerben és Miskolcon. Konkrétan meg is nevezi, kiket jelentett fel tiltott tevékenységért.26 A rendőri ügyosztály iktatókönyvében 1850 márciusában található az első említés róla, amikor is Kossuth anyjánál járt emisszáriusokról jelentett, ezt követően rendszeresen szerepel.27 A fennmaradt jelentésgyűjteményben egy saját nevén jegyzett jelentése maradt fenn Pestről 1850 júliusából, de más jelentéseit is ismerjük.28 1853-ig, mint állította fent említett beadványában, rendszeres honorálás nélkül dolgozott, alkalmanként 50 forintot kapott, ezt szerette volna havi 50-60 forintnyi rendszeres honoráriummal felcserélni. Mellékelte Podolsky 1850. decemberi igazolását arról, hogy fontos szolgálatokat végzett számára. A megnevezetteken túl még Leopold Robelt tudjuk azonosítani az ügynökök közül, ő galíciai születésű leszerelt katona, aki a dohányigazgatásban dolgozott Galíciában, majd Debrecenben. A szabadságharc vége felé azonban a császári csapatokat várva Debrecenből Pestre menekült, és a hadsereg-parancsnokság írnokként alkalmazta. Őt is annak köszönhetően azonosíthatjuk, hogy Maschek nagyváradi rendőrigazgatóként 1853-ban jelenti egykori pesti ügynökének debreceni levelezői minőségében való alkalmazását.29 A német nyelven született jelentések stílusa, helyesírása és írásképe arról tanúskodik, hogy az informátorok többsége az alsóbb városi néposztályokhoz tartozhatott. Szerepel közöttük olyan, aki úgy nyilatkozik, nem érti tökéletesen a magyar nyelvű társalgást („P. T." - talán azonosítható az iktatókönyvben felbukkanó Theodore Pfefferrel); mások viszont tört németséggel, darabos írással igyekeznek jelentéseiket papírra vetni (legjobb példa erre a már említett 24 Jacob von Parrot altábornagy, Albrecht főherceg ad latusa jelentése Kempennek. Buda, 1852. július 31. ÖStA HHStA IB BM 21/1852. Parrot jelentése (Albrecht főherceg nevében) Kempennek. Buda, 1853. július 18. Uo. 436/1853. 25 Maschek egy alkalommal ugyanis azt jelentette (feltehetőleg Podolskynak), hogy Wass előző este több helyen is járt, hogy a közhangulatot megtudja, és jelentésében Wass információit közli. Maschek jelentése. H. n., é. n. MNL OL D 36 5. cs. f. 177. 26 Ernyey Károly két beadványa Albrecht főherceghez. Pest. 1853. február 7. és mellékletei. MNL OL D 41 5. cs. 6.1.1853:6100. 27 MNL OL D 36 1850:21. sz. iktatókönyvi bejegyzés. 1850. március 13. 28 Vö.: HL Absz. III. AC PS 1850:628. 29 Maschek jelentése Kempenhez. Nagyvárad, 1853. május 28. ÖStA HHStA IB BM 436/1853. 28
