Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kertész István: Katonai felderítés, kémkedés és kommunikáció a görög–római világban
Kertész István: Katonai felderítés, kémkedés és kommunikáció a görög-római világban az üzenetvivő ne keltse fel a táblával az utat őrzők gyanúját. így jutott el a tábla Lakedaimónba (Spártába). A lakedaimóniak nem tudtak mit kezdeni vele, míg végül [...] Görgő, Kleomenész leánya, Leónidasz felesége meg nem fejtette a rejtélyt: azt tanácsolta, hogy kaparják le a viaszréteget, s ott majd megtalálják az üzenetet, a fára írva."61 A görög-perzsa háborúk kommunikációs gyakorlatával kapcsolatban megemlíthető még Hérodotosznak az a közlése, amely szerint Athén bástyáiról pajzsok által tükrözött fényjelekkel orientálták az árulók a Marathónnál vereséget szenvedett perzsákat.62 A tudományban leginkább a marathóni futással kapcsolatos hagyomány hitelességének kérdése vált vitatott problémává. A téma sporttörténeti vonatkozása indokolta, hogy 1990-ben görög, német, osztrák és magyar részvétellel kétnapos konferenciát rendezett erről a Magyar Olimpiai Akadémia. Ennek teljes anyaga Magyarországon jelent meg, míg a téma lényegét különböző aspektusból megközelítő rövid tanulmányok a Nikephoros című, az ókor sport- történetével foglalkozó folyóiratban kerültek publikálásra.63 A konferencia nyitóelőadásában kifejtettem azt a véleményemet, miszerint a Marathónból élete feláldozásával Athénba futó hírvivő története a legendák világába tartozik. A csata után 700 évvel alkotó Plutarkhosz és Lukianosz írták le - eltérő névvel illetve az állítólagos futót - azt a történetet, miszerint a marathóni győzelem hírét Athénba egy teljes fegyverzete súlyától megterhelt hírnök vitte volna el, aki az örvendetes hír átadása után azonnal meg is halt.64 Az ókori irodalmi források elemzése, az ütközet körülményeinek és az összecsapást követő eseményeknek a modern régészet eredményeivel való szembesítése, valamint az elbeszélés más történetekre is jellemző fordulata - a hős legnagyobb tette végrehajtása után azonnal meghal - egyaránt arra mutatnak, hogy ez a futás a képzelet szüleménye volt.65 A nemzetközi szakirodalom által is idézett véleményem azóta általános egyetértésre talált.66 A távolsági kommunikáció bevett eszköze volt a magaslatokról tűz- vagy füstjelzéssel továbbított hírközlés, amelynek továbbfejlesztett formájáról Polübi- osz adott részletes leírást. Ez a hírközlési forma egyszerű szövegek továbbítását is lehetővé tette. A jeleket két fáklyás csoport adta. Az eljárás azon alapult, hogy a jeleket adó, illetve fogadó emberek rendelkezésére öt-öt táblácska állt, amelyekből négyen az abc öt-öt, egyen pedig négy betűje volt látható. Az egymás mellett álló, fáklyát tartó emberek közül a bal oldaliak felemelt fáklyáinak száma mutatta, hogy hányas sorszámú tábla betűje következik, míg a jobb oldalon ál61 Uo. VII. 239. m Uo. VI. 115. 63 Kertész, 1990; Kertész, 1991.; Siewert, 1990. 64 Plutarkhosz: Glor. Athen. 3, 347 C; Lukianosz: Laps. 3. 65 KERTÉSZ, 1990. 7-18; kertész, 2007, 7-42. (A királynő koronája: a maratoni futás című fejezet). 66 Decker, 1995. 214.; Green, 1998. 321; Miller, 2004. 45-46., 258. Egy 1990. október 23-án kelt levélben Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság akkori elnöke elismerését fejezte a marathóni futással kapcsolatos kutatásaimért. KERTÉSZ, 1991. 9-10. (a levél képmásával). 149
