Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kertész István: Katonai felderítés, kémkedés és kommunikáció a görög–római világban
Kémek, ügynökök, besúgók lók fáklyáinak száma azt jelezte, hogy az adott tábla hányadik betűjéről van szó.67 Igen elmés találmánnyal oldották meg a karthágóiak a hírlánc működését Szicília és Észak-Afrika között. Ezt a Kr. u. 2. századi hadtörténész, Polüainosz ismertette Hadicselek című művében: „A Szicíliát ostromló karthágóiak, hogy Li- büéből (Észak-Afrikából) gyorsan megkapják a szükséges utánpótlást, két darab egyenlő nagyságú vízórát készítettek, és mindkettőre egymás alá azonos köröket rajzoltak ugyanazokkal a feliratokkal. Az egyik körre azt írták, hogy hajókra van szükség, a másikra, hogy ostromgépekre, a következőkre, hogy gabonára, állatokra, fegyverekre, gyalogosokra és lovasokra. Miután minden kört ily módon felirattal láttak el, az egyik vízórát Szicíliában tartották, a másikat pedig Karthágóba küldték azzal az utasítással, hogy ha fényjelet látnak gyújtani Szicíliában, a jelre kezdjék a vizet lefolyatni a vízórából, és gondosan figyeljék meg, melyik körig ér a víz; amikor a második fényjelet látják, olvassák el a feliratot, és azonnal küldjék el, amit az üzenet kér. így a karthágóiak képesek voltak igen gyorsan elküldeni a háborúhoz szükséges dolgokat."68 Robert Temple, aki az ókori optikai lencsék történetét kutatta, a következőt feltételezte: Pantelleria szigete - amely Szicíliától délnyugatra 100 km, Tunézia partjaitól keletre pedig 70 km távolságra van - magasan emelkedik ki a tenger szintje fölé. Mivel erről a szigetről jól ki lehetett venni a Szicíliából, illetve Karthágóból küldött fényjeleket, amiket azután innen a megfelelő irányban továbbíthattak, itt minden bizonnyal egy átjátszó állomást állítottak föl. A fényjelek megfigyeléséhez a teleszkóp korai formáját használhatták. Ha mindez fedi a valóságot, a karthágói hadikikötőbe valóban gyorsan eljuthattak a tengerentúli műveletek segítéséhez szükséges információk.69 Aineiasz Taktikosz arra nézvést adott tanácsokat, hogyan lehet az ostromlott városból titkosírással írt levelet elküldeni: egy könyv soraiban a fontos szavakat kitevő betűket alig látható pontocskákkal kell megjelölni. Más esetekben azt javasolta, hogy ne az írás legyen titkos, hanem az üzenetet tartalmazó iratot kell jól elrejteni. Pl. a saru talpába varrják be a levelet, amit vékonyra kalapált ónlemezre írjanak, ami, ha benedvesedik is, megtartja a betű formáját. Lovasok kantárszárba varrt levelet vihetnek magukkal, mások nyílvessző bevágott végébe helyezve lőjék ki a levelet a megbeszélt helyre.70 Találékonyságnak Julius Caesar sem volt híján. A galliai harcok során kapott hírt arról, hogy a treverusok az ő ellenük küldött legátusa, Cicero táborát keményen szorongatják. „Ekkor nagy jutalommal rábírta az egyik gall lovast, juttasson el egy levelet Ciceróhoz. A levél görög nyelven íródott, hogy az ellenség, ha netán kezébe kerül, ne ismerhesse meg belőle terveinket. Lelkére kötötte embe67 Polübiosz X. 45. 68 Polüainosz VI. 16,2. KERTÉSZ, 2011.17-18. 69 Temple, 2005,194. 70 Aineiasz Taktikosz XXXI. 150
