Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"?
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16-17. századi „ Titkos Levelezői Hálózata"? információ megszerzése: harc az idővel. A kora újkorban legalább olyan jelentősége volt annak, hogy egy-egy használható hírhez, információhoz ki és mikor jutott hozzá, mint a ma. Az időtényező fontosságára Fernand Braudel már az 1940-es években felhívta a (diplomácia) történészek figyelmét. Táblázatainak, illetve ábráinak adatai többé-kevésbé a mai napig megállják helyüket.155 Braudel Pierre Sardella adatai alapján, aki viszont Marino Sanuto naplóit tanulmányozva állította össze azt a táblázatot, amelynek segítségével, a Bécs-Velence-Konstanti- nápoly útvonalat tekintve, hozzávetőlegesen megadhatjuk egy-egy levél sebességét. A legrövidebb idő 23 nap, átlagosan 47 napra volt szükség ahhoz, hogy egy küldemény elérje a címzettet, de előfordult, hogy 113 napig is utazott a csomag. A levelek Velencébe, illetve Bécsbe érkezése természetesen télen hosszabb, nyáron rövidebb időt vett igénybe. A nyári időszakban általában 15-20 nap alatt értek Velencébe, ahonnan további 10-18 nap kellett nekik Bécsig. Volt azonban olyan is, amely másfél hónap alatt a teljes távot megtette. A téli időszakban sokszor 60-90 napra volt szükségük a jelentéseknek Konstantinápoly és Bécs között.156 Figyelmet érdemel, hogy ezek a számok háborús időszakban is igazak, a visszafoglaló háborúk idején a levelek 34 és 61 nap közötti időintervallumban futottak be a császári udvarba. Az időtényező egy másik jelentős mutatója a levél feladása, esetleg beérkezése és a dekódolás időpontja közötti eltérés. A valóban fontos levelek esetében a keltezés és a desifrírozás közötti idő 17 és 45 nap között változik, ami - figyelembe véve Braudel adatait - rendkívül gyors híradásnak tekinthető. Sokszor előfordult azonban az is, hogy olyan lassan értek a levelek Bécsbe, hogy azokat már nem, vagy nem azonnal dekódoltatta a Haditanács.157 Arra nézve, hogy a levélírók az egyes eseményekről milyen időeltolódással értesültek, kevés információval rendelkezünk. Egy esetben azonban egészen biztos adataink vannak. 1688. szeptember 16-i levelében a levelező megírta, hogy két napja, azaz szeptember 14-én értesült arról, hogy a császári csapatok bevették Belgrádot.158 Tudjuk, hogy az erősség szeptember 6-án esett el, ami azt jelenti, hogy a kulcsvárnak számító Belgrád bevételéről nyolc nap alatt értesültek Konstantinápolyban, ami gyors híradásnak számít. Túl kevés ilyen jellegű információval rendelkezünk azonban ahhoz, hogy ebből messzemenő következtetéseket vonhassunk le. 155 Braudel, 1996. II. köt. 403. 156 Uo 157P1. ÖStA HHStA Staatenabteilungen Türkei I. Kt. 154. Konv. 1. fol. 269-274.; fol. 275-277. Kt. 155. Konv. 1. fol. 152-155. ,58ÖNB-HAN Cod. 6038. fol. 1122.; Böhm 1020 Band V. fol. 94. (1688. szeptember 16.). 125