Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)

Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"?

Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16-17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"? is, hogy a boszniai pasa területeinek meghódítása csak akkor jöhet szóba, ha Belgrádot bevették, és meg is tudják tartani. „Őfelsége könnyebben be tudná venni ezt a Horvát Királyságot is, mint a velenceiek, mivel egy nyelvet beszél­nek, és egyébként is a Magyar Királyság részét képezik."72 - írta Cleronome bizonyítva, hogy nem csupán kora, de a régebbi történelem területén is ismere­tekkel, mégpedig igen pontos ismeretekkel rendelkezik.73 A Habsburg-udvar és a konstantinápolyi szeráj közötti különbségek - ezáltal a tárgyalási nehézségek - egyik mozgatórugója a vallási differenciákból, illetve az ebből fakadó eltérő jogrendből is adódott. Ennek megfelelően az alkalmasság feltételei közé tartozott, hogy az európai jogi ismeretek mellett a levelezők jár­tasságot mutassanak a muszlim vallásban és a vallásjogban (saría) is. Ezt számos jelentésükben bizonyították. 1684-ben pl. azt írta egyikőjük, hogy azért indultak hadba a szultán seregei, hogy „az ő Prófétájuknak kedvére tegyenek, aki nekik azt parancsolja a Korán szövegében: ne hagyjatok fel a háborúskodással a musz­lim hit ellenségei ellen csak akkor, ha azok könyörögnek a békéért."74 A levelező valóban pontosan ismerhette a Koránt, mivel az ténylegesen azt mondja ki, hogy háborút csak a muszlim hit ellenségei ellen lehet vezetni, de ellenük is csak ad­dig, amíg nem hajlanak a béke megkötésére.75 1695-ben az emírekről ír, akikkel kapcsolatosan elmagyarázza, hogy csak nekik van joguk zöld turbánt hordani, ami azt jelenti, hogy az „ő hamis Prófétájuknak egyenes ági leszármazottai",76 ami szintén a vallás(jog) pontos ismeretét mutatja. Szintén e területre tartozik az, a levelekben többször is előforduló fogalom, amely szerint az egyre kevesebb katona miatt a szultán a muftival „nefiran"-t (nefir-i am) hirdettetett. Pontosan megmagyarázza a nefir-i am hirdetésének okán túl annak jelentését is, amikor azt írja, hogy „ugyanolyan, mint a kereszténységben a keresztes háború, csak itt az a cél, hogy minden, fegyvert fogni képes ember védje a hazáját."77 Az alkalmasságukat növelő, mindenképpen előnyt jelentő tényező volt, hogyha az európai és az oszmán fogalomhasználat közötti differenciákat, az egyes oszmán kifejezések pontos magyarázatát is meg tudták adni. Mivel a le­vélírók az Oszmán Birodalomban születtek, éltek, ismerték az ottani életet; te­kintettel azonban keresztény voltukra, tisztában voltak a keresztény élet jellem­zőivel is. Amikor 1688-ban a levelező a nagy hadjáratokról, a sebesültekről írt, megjegyezte pl., hogy a török katonák csak akkor kerülnek kórházba, ha megse­besültek. A szultáni seregben ezért kevésbé van szükség a nagyobb kórházakra, mert a katonák helyesen táplálkoznak, így nem betegszenek meg - ellentétben a 72 ÖNB-HAN Cod. 6038. Föl. 1059-1060.1688. február. 73 A teljes levél: ÖNB-HAN Cod. 6038. Föl. 1033-1120. 74 ÖNB-HAN Cod. 6034. Föl. 104.1684. augusztus 2. 75 Vö. ÁGOSTON, 1997. 84. „Ha békére hajlanak, akkor te is légy hajlandó arra és hagyatkozz Állati­ra." (Korán 8, 61). 76 EFK Ms. II. 303. Fol. 448v. 1695. október 5. 77 ÖNB-HAN Cod. 6036. Föl. 557. 1686. június 23.; Nefir-i amot hirdettek még 1689-ben. Böhm 1020 Band VI. Fol. 16.1689. március 11. Vö.: PAKALIN, 1971. II. köt. 672. 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom