Kémek, ügynökök, besúgók - Az ókortól Mata Hariig (Mediawave Konferenciák VI. Szombathely, 2014)
Kerekes Dóra: Titkosszolgálat volt-e a Habsburgok 16–17. századi „Titkos Levelezői Hálózata"?
Kémek, ügynökök, besúgók akkor is a Levantéhoz.41 Relációikat a holland területekről is fenntartották, sőt ösztönözték a hollandokat is, vegyék fel a kapcsolatot az Oszmán Birodalommal.42 1564-ben egy Konstantinápolyba menekült spanyol zsidó, Joseph Nasi hatásának köszönhetően egyezett bele I. Szulejmán szultán abba, hogy Antwerpenben megnyíljék az oszmánok háza. Az ottani kereskedőket az antwerpeniek görög nemzetnek vagy galatai kereskedőknek nevezeték, hiszen elsősorban Galata városnegyedben élő keresztények, görögök, esetleg zsidók voltak.43 Az egyre élénkebb kereskedelmi kapcsolatok a németalföldi tartományok számára is megmutatták: szükséges az állandó diplomáciai jelenlét az Oszmán Birodalomban. 1610-ben - valószínűleg Jacob van Heemskerk admirális 1607. évi, spanyolok elleni, gibraltári győzelmének is köszönhetően - levél érkezett Konstantinápolyból, amelyben a szeráj jelezte, kívánatosnak tartaná, ha diplomáciai kapcsolatok alakulnának ki a két hatalom között. Ez találkozott a holland törekvésekkel. A tartományok egyetértettek abban, hogy követet kell küldeni Konstantinápolyba, amelynek célja egyértelműen az volt, hogy hatékonyabban képviseljék a holland kereskedelmi érdekeket a szultán birodalmában. Már ekkor elhatározták, hogy az állandó követ mellett - mivel túl nagy az Oszmán Birodalom - két konzulra is szükség lesz: Szíriában és Cipruson. A tartományok küldötte, Cornells de Haga 1612. március 4-én érkezett meg a konstantinápolyi városfalakon kívül eső San Stefanóba (Yejilköy),44 szállását Perában (Beyoglu) szabta meg a szeráj. Nem sokkal később, július 6-án Haga megkapta a szultáni kancellária hivatalos iratát, amelyben az szerepelt, hogy az oszmánok elengedik a holland foglyokat, szabályozzák a kiviteli és behozatali vámokat, valamint a hollandok jogot kapnak arra, hogy állandó követet tartsanak Konstantinápolyban.45 1629-ig Cornelis de Hágának és a holland követségnek igen jó volt a pozíciója, ekkor azonban meghalt legfőbb támogatója, Kara Halil pasa. Ilyen helyzetben, a küldő országtól ennyire távol, nagyon sok múlhat a követ éleselméjűségén, rátermettségén, nyelv- és helyismeretén, kapcsolati rendszerén. Haga, ha nem is egyszerűen, de helytállt a nehéz időkben, 1638-ig ő maradt a holland portai követ. Utódja unokaöccse, Hendrik Kops lett. Haga és felesége 1639-ben tértek haza, ahol a korábbi követ a rendi gyűlés (Staaten General) török ügyekben foglalkoztatott szakértője lett.46 Cornelis de Haga követségi ideje alatt a holland levantei kereskedelem szervezete teljes mértékben kiépült a Mediterráne- um keleti medencéjében, a hajózás és a kereskedelem csomópontjaiban megalakultak a holland konzulátusok. Aleppó, Algír és Tunisz konzuljait a rendi gyű41 Goffman, 2002.180-182. 42 Ennek a viszonynak a létrejöttében jelentős szerepet töltött be Joseph Nasi is. Nasiról Id.: LEVY, 1859.; Carmol Y, 1936.; Parker, 1976.; Stockhamer, 1991. 43 BULUT, 2001.114. 44 Groot, 1978.105. 45 Haga a korábban aranyművesként Isztambulban dolgozó Lambert Verhaert (15667-1649) küldte a kapitulációval Hollandiába, aki 1612. július 14-én Buda érintésével indult útnak. 46 Kramers, 1954.120. 104
