Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
II. A 20. század gazdasági válságai - Honvári János: 20. századi magyar gazdasági válságok
HONVÁRI JÁNOS 20. SZÁZADI MAGYAR GAZDASÁGI VÁLSÁGOK A válságokról általában Az Amerikai Egyesült Államokból elinduló legutóbbi nemzetközi méretű pénzügyi-gazdasági válság (mint minden eddigi világgazdasági depresszió) súlyosan érinti Magyarországot is. Mivel a világon minden bizonnyal több százmillió, hazánkban valószínűleg több százezer ember mindennapi élete, biztonsága, munkahelye, a devizahitelben eladósodottak számottevő részének az autója, sőt még a lakása is veszélybe került, ezért érthető, ha a folyamat végső kimenetelét nemcsak a politikusok, elméleti és gyakorlati közgazdászok, hanem a közvélemény is élénk érdeklődéssel kíséri. A magyar folyóiratok tartalomjegyzékének számítógépes adatbázisában 2010. szeptember 22-én a „válság" kifejezést 975 folyóirat címében találtam meg, holott a MATARKA nem öleli fel a hazánkban megjelenő összes periodikát. Ha erre a kulcsszóra nemcsak a cikkek címében, hanem a tanulmányok szövegében is rákeresünk, akkor a „válság" már 2639 esetben fordul elő. Ugyanilyen „népszerű" volt ez a fogalom az elmúlt évszázad médiájában, tudományos szakirodaimában és a mindennapi közbeszédben. A régi, kisebb megszakítással 1893 és 1949 között folyamatosan megjelenő Közgazdasági Szemle1 repertóriumában ugyan csak 25 olyan írást találunk, amelynek a címében szerepel a „válság" kifejezés. Azonban egészen biztosak lehetünk abban, hogy az államadóssággal, a tőzsdespekulációval, az árak ingadozásával, befagyasztásával és maximálásával, az inflációval, a drágasággal, a tőzsdei árfolyamok hintamozgásával, a csődökkel, fizetésképtelenséggel, árveréssel, az adóssággal, hitelekkel, eladósodással, külföldi kölcsönökkel, a gazdasági egyensúllyal és konjunktúrával foglalkozó cikkek kivétel nélkül érintik a gazdasági ciklusok kérdését is.2 A válság — az inflációhoz hasonlóan — eredetileg orvosi kifejezés volt, amivel a betegségnek azt a szakaszát jelölik, amelyben eldől, hogy orvosi segítséggel együtt elegendő-e a szervezet öngyógyító képessége a betegség leküzdéséhez, a felgyógyuláshoz.3 Meg sem kísérelem a válsággal kapcsolatban használt több mint egy tucatnyi (és az árnyalatnyinál jóval nagyobb különbségeket takaró) fogalmak (depresszió, dekonjunktúra, visszaesés, krízis, hanyatlás, pangás, zavar, megrázkódtatás, egyensúlyhiány, tartós fizetésimérleg hiány, eladósodás, fizetésképtelenség, transzfermoratórium, államcsőd stb.) definiálását. A 1 A nívós folyóiratnak, amely hol Statisztikai, hol Statisztikai és Nemzetgazdasági Közlemények később Nemzetgazdasági Szemle címen jelent meg, 1861-ig visszanyúló előzményei vannak. A periodika címe 1893-ban Közgazdasági és Közigazgatási Szemle volt, amely 1895-től megszűnéséig Közgazdasági Szemle név alatt jutott el az olvasókhoz. HERNÁDI, 1983. 3-4. 2 Hernádi, 1983. 3 Habermas, 1976. 304-308.
