Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
II. A 20. század gazdasági válságai - Honvári János: 20. századi magyar gazdasági válságok
Gödörből gödörbe 20. században — véleményem szerint — akkor beszélhetünk válságról, amikor olyan tartós makrogazdasági egyensúlytalanság alakul ki, ami az államot különleges beavatkozásokra kényszeríti, és amikor a társadalom, ha el nem is fogadja, mindenesetre érzékeli a változtatások szükségességét.4 A súlyos egyensúlyhiányt emelik ki ennek a kategóriának a conditio sine qua non-jaként a közgazda- sági lexikonok is. Heller Farkas a válságokat a közgazdaságtan „rázkódásokkal járó zökkenéseinek" nevezte, amelyet a gazdaságnak a dekonjunktúrához való nehézkes alkalmazkodási képességéből eredeztetett. Felfogása szerint a kapitalista piacgazdaság a bankhitelek révén könnyen igazodik a gazdasági élet megélénküléséhez, viszont annál nagyobb nehézségeket okoz a dekonjunktúra.5 A politikai gazdaságtan kisszótára az 1980-as évek elején a válságot úgy definiálta, mint „a társadalom egészében vagy különböző területein kialakuló nagymértékű egyensúlyhiány, amely a társadalom életében jelentős zavarokat okoz".6 Magda Sándor egy friss tanulmányában a kibocsátás olyan mértékű visszaesésében jelöli meg a válság legfontosabb jellemzőjét, amely már „a nemzetgazdaság legfontosabb összefüggéseit (növekedés, életszínvonal és életminőség, munkanélküliség, fizetési mérleg, infláció stb.) is jelentős mértékben befolyásolja".7 Se szeri, se száma azoknak a jelzőknek, amelyek a krízissel kapcsolatban fordulnak elő. A gazdaságtörténetben leggyakrabban mezőgazdasági, ipari, pénzügyi, általános túltermelési, likviditási, hitel-, adósságszolgálati, ingatlanpiaci és olajválságról esik szó. A válság mint fogalom nem csak a gazdaságban, hanem a társadalom úgyszólván minden szférájában gyakran (sőt véleményem szerint túlságosan is gyakran) használt elnevezés . Olvashatunk politikai, társadalmi, ideológiai, katonai, forradalmi, legitimációs és transzformációs válságról, de nem ritka a család, a morál, a jog, a demográfia és az emberi kapcsolatok válságának az emlegetése sem. Szentes Tamásnak igaza volt, amikor arról írt, hogy a mai globális világban nemcsak a gazdaság van válságban, hanem „az egész emberi társadalom és annak mai (nagymértékben eltorzult) kultúrája, életvitele, szemléletmódja, magatartása és erkölcse" is.8 Ugyanakkor olyan sűrűn és oly sok összefüggésben használják ezt a kifejezést, hogy ezzel gyakorlatilag erodálják a tartalmát. Egyes szerzők szerint ugyanis ma pang a kertészet, a festészet, a tömegtakarmány-termelés, a zene, a kommunikáció, a lélek, a vallás, az oktatás, a logisztika, a kulturális szponzorá- ció, a természetvédelem. Sőt kihat a válság az ökológiára, a vagyonzsugorodási 4 Amióta létezik, az államnak mindig voltak funkciói. Válság idején az állam az adott történelmi korszakban szokásos szerepén túl kénytelen különleges, általában nem alkalmazott eszközökhöz nyúlni. 5 Heller, 1937.478-479. 6 Sipos, 1981. 431. 7 Magda, 2010. 331. 8 Szentes, 2009.619. 94
