Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
II. A 20. század gazdasági válságai - Germuska Pál: Az új szakasz új megvilágításban. Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága
A gyenge és veszteséges export miatt 1954-ben az előirányzott 10,2 milliárd forintot még további 103 millióval meghaladta a külkereskedelmi árkiegyenlítés összege, amelyet a könnyűipari és élelmiszeripari vállalatok forgalmi adóiból finanszíroztak.41 Az 1954. évi állami költségvetés végrehajtását 1955. április 12-én tárgyalta meg az MT. Olt Károly referátumából kiderült, hogy az első félévben deficites volt a költségvetés, emiatt 3,2 milliárd forintos kiadáscsökkentést kellett végrehajtani. A vállalatok eredménye mintegy négymilliárd forinttal volt rosszabb a tervezettnél.42 Az 1955. évi költségvetés előkészítését is hátráltatta Nagy Imre ellehetetlenítése 1955 februárjában, emiatt csúszott a fő számok PB-beli jóváhagyása.43 Március 10-én — Nagy Imre megbuktatását követően — tűzte végül napirendre az MDP PB a kérdést. Határozatában a további tartalékok felkutatását írta elő, az egyre kirívóbb külkereskedelmi deficitre nem fecsérelt egy szót sem. Pedig a nemzetgazdaság számára egyre súlyosabb problémát jelentett az export további gyengélkedése. A PM MDP PB-nek szóló 1955. évi költségvetési előterjesztésében szemérmesen csak azt emelte ki e téren, hogy „a külkereskedelmi árkiegyenlítés címén előirányzott összeg 2.200 millió Ft-tal haladja meg az 1954. évi teljesítést /megjegyezzük, hogy a külkereskedelmi árkiegyenlítés az Országgyűlés elé kerülő költségvetésben nem szerepel/". Az csak a költségvetés tervezett mérlegét előirányzó mellékletből derült ki, hogy az árkiegyenlítés összege így 12,5 milliárd forintra növekedett, ami a tervezett állami kiadások 21,7%-ára rúgott. Ehhez jött még a dotációk 3,8 milliárdos kiadása, ami a belföldi gazdasági szereplők veszteségfinanszírozását takarta.44 Az MT Titkárságának Terv- és Pénzügyi Osztálya 1955. március 9-i észrevételeiben Tauszk György kiemelte, hogy a beruházási és honvédelmi kiadások csökkentéséből, illetve más intézkedésekkel keletkezett mintegy négymilliárd forintnyi megtakarítást 1954-ben felemésztették a vállalati veszteségek. A legsúGermuska Pál: Nagy Imre első miniszterelnöksége és a költségvetés válsága 41 Pénzügyminisztérium: Az 1954. évben költségvetésen kívül lebonyolított tételek ismertetése. MÓL M-KS 276. 94/836. 118-120. (1955. április 11.). A fegyveres testületek kiadási előirányzatainak jelentős csökkenése miatt költségvetésen kivüli kezelésre nem volt szükség, de 772 millió forintot (HM 411 millió, BM 361 millió Ft) a „Tartalék és egyéb vegyes kiadás" című rovaton rejtettek el. Az évközi zárolás nyomán a HM a bújtatott támogatásából egy fillért sem kapott, a BM viszont 330 millió ft-ot felhasznált. Ld.: Uo. 42 Az MT 1955. április 12-i plenáris ülésének 546. sz. jegyzőkönyve. MOLXIX-A-83-a. 124. d. 71., 88., 91. 43 Apró Antal 1955. március 5-én azt javasolta az MDP PB-nek, hogy csak április 4. után foglalkozzanak a kérdéssel. MÓL M-KS 276. 53/220.14. 44 Az MDP PB 1955. március 10-i határozata, illetve Előterjesztés a Politikai Bizottsághoz. Az 1955. évi állami költségvetésről. MÓL M-KS 276. 53/221. 73., 80., 85. (1955. március 1.). A romló külgazdasági feltételeket mutatja, hogy a PM 1955. februári előterjesztésében még csak 12 milliárdot irányzott elő az árkiegyenlítésre. Ld.: Uo. 101. 125
