Gödörből gödörbe; Mindennemű válságok Magyarhonban a 19. és 20. században (Mediawave Konferenciák V. Szombathely, 2011)
II. A 20. század gazdasági válságai - Honvári János: 20. századi magyar gazdasági válságok
Gödörből gödörbe közeli állapot többször is bekövetkezett, amiből rendszerint csak valamilyen külső pénzügyi segítség igénybevételével sikerült kilábalni. Magyarországot - amely mindkét világháborúból vesztesként került ki a győztes nagyhatalmak jóvátétel fizetésére kötelezték. A második világháborúban odaveszett a nemzeti vagyon mintegy 40%-a. Az 1923 októberében megállapított jóvátétellel szemben a második világháború után előírt, a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának fizetett reparáció elviselhetetlen terhet jelentett a lerombolt, kifosztott magyar gazdaság számára, amely ezen túl kénytelen volt viselni a milliós nagyságrendű Vörös Hadsereg és az ugyancsak nagylábon élő Szövetséges Ellenőrző Bizottság ellátását. Az országra háruló terheket tovább növelte a magyarországi bankokban található pénzkészletek és letétek elrabása, a raktárak kifosztása, az iparvállalatok anyag- és késztermékeinek elszállítása, berendezéseinek a leszerelése. Véleményem szerint a magyar gazdaságot a második világháború után sújtó valóban jelentős szovjet tőkekivonás mértékét a történészek többsége eltúlozza.22 A petrozsényi szénbányák magyar tulajdonban lévő részvényeinek átengedése fejében a szovjet kormány a jóvátételt 12 millió dollárral csökkentette.23 Ezt a tranzakciót az újabb történeti irodalom kizárólag olyan összefüggésben említi, hogy a szovjetek — kihasználva a magyar kormány kiszolgáltatott helyzetét — jóval a reális ár alatt jutottak a dél-erdélyi szénbányák magyar részvénypakettjéhez.24 A legtöbb mai feldolgozásban szó sem esik arról, hogy ezzel az akcióval a jóvátételt a teljesítés szempontjából legkritikusabb első években sikerült csökkenteni. Az összes feldolgozás megemlíti, hogy a világpiaci árakon történő elszámolás a magyar jóvátételi terheket az 1938. évi hivatalos 3,4 pengő/dollár illetve az 1946. augusztus 1-je után alkalmazott 11,70 forint/dollár paritáson számítotthoz képest 2-3-szorosára növeli. Arról viszont senki sem beszél, hogy ez a dolog „visszafelé" is működött, vagyis a jóvátétel 12 millió dollárral történő csökkentése a magyar termelési költségeket figyelembe véve 2-3-szor akkora tehercsökkenést jelentett a magyar gazdaság számára, mintha a dollárt itt is hivatalos paritáson számították volna át pengőre (illetve forintra).25 A kérdéssel foglalkozó történészek természetesen ismerik, hogy mi lett a romániai ún. „ellenséges" javak sorsa. A német mellett az „ellenséges" vagyonok közé sorolták az összes romániai magyar érdekeltségeket is, amelyek a Ellenséges Javakat Kezelő és Felügyelő Pénztár (CASBI) irányítása alá kerültek. A 22 Ld. erre nézve részletesebben: HONVÁRI, 2009/a. 23 PÉCSI, 1979. 88. 24 A petrozsényi szénbányák magyar részvénypakettjének szovjet jóvátétel fejében történő átengedése több ízben szerepelt a kormány ülésein. Magyar szakértők az átadandó részvénycsomagot 35- 40 millió dollárra becsülték. Az más kérdés, hogy az adott szituációban ténylegesen mennyiért lehetett volna eladni a Románia területén lévő bányát. Szűcs-G. Vass, 2008. 302. 25 Magyar körök véleménye szerint a részvények átadási értéke „effektive magasabb a ténylegesen megállapított összegnél, ugyanis az értékelés az ún. jóvátételi dollár alapján történik" — áll a Külügyminisztérium értékelésében. MÓL XIX-J-1-j. 21. d. 59/e tét. A Külügyminisztérium levele Szegedy-Maszák Aladár washingtoni követnek. 1946. november 26. 102
