Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Bariska István: Vas megye városai a XV-XVI. században
zül az alsólendvai Bánfiak, a Garaiak, a Kanizsaiak, a Szécsiek, a Szécsényiek és részben a Báthoriak kaparintották meg a nyugat-magyarországi városok és mezővárosok zálogát ill. birtokjogát. A felsölendvai Szécsi Miklós nádor fiai 1391-ben kapták meg Zsigmondtól a szentgotthárdi ciszterci monostor kegyuraságát. Ebben az esetben ugyan nem városról volt szó, de ez is jól mutatta, hogy az egyházi korporációkat sem kímélte a Zsigmond-féle „kiárusítás". Garai Miklós II. 1391-ben tehát még macsói bán „korában" jutott Kőszeg birtokába. Leánya, Garai Ilona révén aki Szécsi Miklós II. felesége lett - pedig a Garai-Szécsi rokonság született meg. A lendvai ágon Szécsi Miklós öccse, Péter Peleskei Sára férjeként jutott Körmend birtokába, miután Zsigmond Peleskei Sára Abauj vármegyei birtokait cserélte el Perényi Péterrel 1394-ben. Sárvár zálogbirtokát Kanizsai János érsek még 1390-ben megszerezte a maga, valamint testvére, Kanizsai Miklós tárnokmester és az egy esztendő múltán már székely ispánná emelkedett Kanizsai István számára. Ugyancsak ök vették zálogba a Sopron vármegyei Lékát és Csepreget is, minekután már Nagy Lajos alatt megszerezték a Sopron megyei Szarvkőt és Kismartont, sőt 1388-ban Borostyánkő uradalmát is, hogy azután 1392ben örökbirtokához is hozzájussanak. 30 Vasvár „privatizálása" ehhez képest mintegy harminc esztendővel később, 1423-ban következett be, mégpedig a Gersei Pethő-család révén. Az ő esetük azért érdekes, mert nem a főúri, hanem a köznemesi famíliákhoz tartoztak, de azon hivatalviselők közé sorolhatók - mégha csak a vasi és zalai ispánság is jutott nekik - akiket név szerint is fel soroltatott Zsigmond 5, már korábban is bárói tisztet viselők mellett, és akiket Zsigmond a királyi udvarban látott el feladatokkal. Rohonc 1433-ban került Garai Miklós nádor tulajdonába, 31 így nem meglepő tehát az sem, hogy Kanizsai érsek 1417-ben a győri püspökség tulajdonában lévő Szombathely is lefoglaltatta. 32 Ezen, időrendben megismételt adatok világossá teszik, hogy a nyugat-magyarországi, és ezen belül Vas vármegyei királyi birtokok, városok és mezővárosok zálogába és tulajdonába az Anjou-kori bárói réteg jutott. A Gersei Pető család esete azt mutatja, hogy a megyék igazgatási csúcsára eljutott családok is szerepet kaphattak Zsigmond idején a hivatalviselésben és örökbirtok adományozásában is. A Zsigmond-korban merev kaszttá vált arisztokrácia tagjai mellett lassan valóban kiemelkedett a köznemesség is. A Zsigmond ellenes 1401. évi felkelés után a Kanizsaiak ugyan egy időre kiestek Zsigmond kegyeiből, de korábban megszerzett birtokaik megtartása mellett új adományokra is szert tudtak tenni, sőt még Sárvárt is vissza tudták szerezni, bár az 1409-ben zálogként Ozorai Pipó kezére 144
