Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Bariska István: Vas megye városai a XV-XVI. században

jutott. Az új nemzedék ekkor bontogatta szárnyait, közöttük a Rozgonyiak, a Pálócziak, a Báthoriak; azok tehát, akik Ozorai Pipó és Szécsényi Simon helyére kerültek be a Sárkányos-rendbe.

33 A városok és mezővárosok történetében, rendi fejlődésében és korporációs szerveződésében nagy változást jelentett az Anjou- és Zsigmondkori arisztokrácia, valamint a Zsigmond uralkodásának második felére felemelkedő köznemesség birtokszerzése. A felsorolt városokkal és mezővárosokkal foglalkozó szakirodalom egy része szerint a középkorban, azaz az Árpádok utolsó századában, valamint az Anjouk idején megszerzett szabadalmaknak, privilégiumoknak a Zsigmond-kori időkben is töretlen folytonosságuk volt. Mályusz Elemér azonban világosan és szellemesen utalt e felfogás tarthatatlanságára példának okért Kőszeg esetében. 1407-ben ugyanis az akkor három esztendeje nádor „ex debito nostri regiminis", - azaz uralmunk kötelességéből eredő indokkal erősítette meg a régi királyi szabadalmakat és ezzel saját hatalmukból eredőnek nyilvánított, mintha szuverének volnának" ?

A Az a különös helyzet állt tehát elő, hogy Zsigmondnak külön oklevélben kellett megtiltani, hogy Garai várnagyai és officiálisai sajátítsák ki az ítélkezés szabadságát is Kőszegen.

35 Ez a folyamat valamennyi korábbi királyi városban lejátszódott. Oly korszak volt ez, amikor a királyi hatalom látványosan szorult vissza először az Anjou-, majd a Zsigmond-kori arisztokrácia, majd pedig a közrendiek felemelkedésével és a hatalomban való részesedésével, azaz a megerősödő köznemességgel szemben is. A Fügedi Erik által számba vett városprivilégium alapjában háromféle szabadságokat, kiváltságokat tartalmazott: 1. gazdasági, 2. jogi és 3. egyházi kiváltságokat. A gazdasági kiváltságok, vagyis az országos és hetivásár tartásának kiváltsága, a vásárvám beszedésének joga és az idegenek kikényszerítette nagykereskedelem intézménye, amely vásárjogok részben viszont a külkereskedelem struktúrájának kialakulását jelezték, mely utóbbiakat a földesúri városok is megszerezhették. Ilyen kiváltság volt a vámmentesség kérdése, így az útvám, a vásárvám, amelyben már a termelő és a kereskedő réteg szembenállása is világosan kifejeződik a kereskedők magasabb vámmal történő megterhelésében. A vásárvámok és az útvámok eladományozása is felgyorsult, mihelyt az Anjouk politikájában a harmincadvámra, a külkereskedelmi vámra helyeződött a hangsúly. Ez azonban persze már értékvám volt. Tény viszont, hogy a magánföldesurakat - akik egyre inkább kikényszerítették vámjaikat - nagyban sújtotta, ha az uralkodó felmentéseket eszközölt, vagy vámmentességet adományozott el. A királyi vámmonopó145