Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen

zolást, amit viszont a kölcsönvevő a takarékpénztárnál fennálló 120 ft-os adóssága visszafizetésére használja fel.

28 Nem érdektelen, hogy a kölcsönvevő két évvel korábban a Győri-templomalap javára 6 %-os kamatra felvett 100 ft kölcsönt a Kovács utca 465/711. számú házingatlanára táblázta be.

29 Ugyanez a kölcsönvevő az 1840-ben felvett és házingatlanára táblázott 150 ft kölcsönt 1850-ben vezettette ki.

30 A Kőszegi Polgári Szegényintézet (Armeninstitut) 1852-ben a bevételek között 929 fi: 54 kr kamatot számolt el, a neki visszafizetett tőke 1.675 ft 54 kr-ra rúgott.

31 Egy másik kölcsönvevő 1853 januárjában 340 ft kölcsönért folyamodott. Ezt a Sziget utca 200. szám alatti, tűz ellen biztosított háza felére táblázta be. További terhelést jegyeztet be szőlőire és szántóira. Mindezt azonban csak a gr. Maria Zeller-féle alap kezessége mellett tehette meg.

32 Szinte ugyanekkor kért a Szíjjártó utca 573/764. számú házára egy fuvaros 100 ft kölcsönt, de ő is csak kezes segítségével kaphatta meg az összeget.

33 Úgy tűnik, hogy itt ugyanaz a 6 %-os kamat melletti kihelyezés folyt, mint a takarékpénztárnál, de az árvaház is vagy kezes vagy a javára történt ingatlanbetáblázás mellett tehette meg ezt. Természetesen ezeknek a hitelügyeknek is nélkülözhetetlen alapja volt az új „Grund- und Intabulationsbuch" (Telek- és betáblázási könyv), amelyet 1853 elején rendszeresítettek, amely a tulajdonos nevét, a ház- és parcellaszámát, fekvő birtokát, kertjét és konyhakertjét, szántóját, rétjét és hegybirtokát nevezte meg pontosan.

34 Az árvapénztár (Waisenkasse) valóban abban a helyzetben volt, hogy olykor meglehetősen nagy vagyonok kezelője lett. 1853 májusában az árvapénztárhoz került példának okáért a Donászy-vagyon kezelése. A testamentum két takarékkönyvet (Sparkassabüchlein) is tartalmazott, összesen 4.610 ft-os betéttel.

35 Az árvapénztár ezután nyilván a szokásos módon, kölcsönökkel tartotta értéken a hozzá került vagyont. Amikor 1853-ban sor került a kőszegi fundációk revíziójára, akkor a Waisenkasse, a Mecséry- és a Fercsák-fundáció közül csak ez utóbbinál találtak közvetlen takarékpénztári utalást.

36 Ez a revízió kimutatta, hogy az 1831 és 1852 között a pénztártól felvett kölcsönök közül a legkisebb 18 ft-ot, a legnagyobb 5.174 tt-ot tett ki, de a kamat nagyságára nincs utalás. Említettük, hogy az Árvaház is helyezett ki tőkét. Egy 1854-ben kelt kimutatás szerint a tárgyévben visszafizetett tőke 10.331 tt-ra rúgott, míg ebben az esztendőben összesen 14.031 ft-ot helyeztek ki 5 %-os illetve 6 %os kamat mellett.

37 Összefoglalóan elmondható, hogy a kőszegi intézeti, valamint közés magánalapokban kezelt tőkét igen szívesen és gyakorta adták ill. vették kölcsönbe, mégpedig csaknem minden esetben 6 %-os kamat mellett. Egyetlen esetben fordult elő az Árvaház tökéjének 5 %-os kamat melletti %