Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen
kihelyezése, de még itt is kettős kamat melletti kölcsön-kihelyezési gyakorlatot folytattak. Hitelintézeti pénzmüveletek A kőszegi pénzintézetek ezek szerint részben az intézetek, részben az alapok által müveit olyan hitelezési gyakorlat közben született meg, ahol már megérett a helyzet az önálló banki müveleteket folytató intézmények, a takarékpénztárak felállítására. Kőszegen - mint azt fentebb láttuk - 1854-ben elutasították a harmadik, ún. Kerületi Takarékpénztár felállításának ötletét. Annyit azonban még szeretnénk megjegyezni, hogy ennek a Kerületi Takarékpénztárnak az ideájánál abból indultak ki, hogy a tervezet nemcsak, hogy nem csökkenti a települések érdekeit, hanem lehetséges előnyök származnak a helyi intézményeknek is az új takarékpénztár felállításából, a jóléti finanszírozásról és a szegénység csökkentéséről nem is beszélve. 38 A pénztárak működési elvére vonatkozó vitát természetesen még érinteni fogjuk, hiszen az osztalék fizetésre berendezkedett működést több kormányzati intervencióval kívánták csökkenteni. Ez a körülmény mindenekelőtt a megszületett pénzintézetek részvénytársasági formáját kívánta korlátozni. Még nem tudjuk pontosan, hogy 1853-ban miért szüntette be működését a Második Kőszegi Részvényegylet. Egyik forrásunk 1853ban világosan utal ugyanis arra, hogy a takarékpénztár részvénytársasági alapon működik, de rajta kívül csak egy részvénytársaság működik a városban, nevezetesen a „Tuch- und Schafwollefabrik", azaz a Posztó- és Pamutgyár. A Második Kőszegi Részvényegyletet (Günser Zweiter Actien Verein) 1848. január 1-én alakult meg 50 részvénnyel, mégpedig azzal a céllal, hogy sorsjegykölcsönökkel (Darlehens-Loose) üzleteljen. Ezeket a sorsjegytársulatokat a relatív pénzbőség hozta létre az 1840-es években, amikor a takarékpénztárak a lombard-kölcsönök kiterjesztésére kényszerültek. Tulajdonképpen értékpapírokra történő előlegezést folytattak ezek az egyletek, hiszen a pénztárak ezeknek az egyletek és társulatok által vásárolt sorsjegyekre előleget biztosítottak. 40 Ilyen üzletágat a soproni és a pozsonyi takarékpénztárak is működtettek. A Második Kőszegi Részvényegylet azután az így kapott nyereséget előnyös vállalkozásokba kívánta fektetni. Amikor a Részvényegylet statútumának megerősítésére került sor 1852. február 11-én, Ferdinánd Eitner, az egylet igazgatója töredelmesen bevallotta, hogy a nyereségnek vállalkozásba történt visszaforgatása 1848 és 1852 között „keinen progressiven Erfolg gewährt haf ,A \ azaz nem hozott a befektetés arányában elvárható sikert vagy hozamot. Ez a Részvényegylet állami értékpapírokkal, azaz osztrák állami adóssági kötvényekkel is foglalkozott. Szemben a lombard-kölcsönökkel, ezek az 99
