Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen

tal fizetett várépítési segéllyel együtt nem érte el a 10.000.000 ft-ot. Nem számítva a zsidóadót, a hadisarcot, a kereskedelmi, ipari és védjegyadót és a malomadót, 1854-ben a négy fő adófajta - a földadó, a házadó, a kereseti és jövedelmi adó - összesen 26.951.757 ft-ot tett ki országosan, bár az 1848-ban készült kimutatásban Erdély nem szerepelt, és így kiszélesedett az adózók köre is.

25 Ez azonban világosan mutatja, hogy az új adóterhek rendkívüliek voltak. A hatalmas adóteherrel szemben felajánlott vámuniót Magyarország nem fogadta el, mert félt a gyenge magyar ipar kiszolgáltatottságától. A vámvonal 1850-ben, adminisztratív módon történt eltörlése azonban nem igazolta egészen ezeket a félelmeket, hiszen az ipar kezdeti megtorpanásán túl a mezőgazdaság sokat profitált belőle. Sajnos, a bevezetett közvetlen és közvetett (fogyasztási) adók terheinek mérlegét még nem sikerült Kőszegen elvégezni. Egy azonban teljességgel világos: az adófajták ilyen nagyarányú kiterjesztése rendkívüli módon megterhelte az egyébként is válságba került Kőszeget. Ennek ellenére érdemes idézni az 1853-ban fizetett egyenes adóterhet. Ennek összege a közmunkaváltság (Grundsteuerleistung) nélkül 129.061 ft 8 2/8 kr volt. Ebből 3.822 ft 56 6/8 kr a földadó, azután 4.028 ft a kereseti adó, 1.171 ft 15 kr a házadó, 3.937 ft 59 1/2 kr pedig a jövedelemadó összege volt.

26 Ehhez még 2.580 ft 18 kr közmunkaváltságot (Landes- und Grundsteuerleistung) kellett hozzászámítani. Tehát kerekítve 15.486 ft egyenes adó kivetésével kellett a városnak számolni. 1854 júliusában még egy nagy megterhelést érte Kőszeget is. Ekkor kellett létrehozni az új államkölcsön-jegyzés bizottságát. A rendelkezésre álló források szerint Kőszegnek ekkor 55.000 ft kényszerkölcsönt kellett jegyeznie a Habsburg-kormányzat utasítására, mely összegért később a város egyetlen zsidó nagykereskedője, koromlai Schey Fülöp vállalt kauciót. A jelentés szerint a város 144.200 ft-ot jegyzett, azaz 89.200 ft-tal többet, mint amennyi a leiratban állt.

27 HITELÜGYEK Az alapok hitelügyei Nincs ugyan teljes képünk a fennemlített az alapok és pénztárak hitelügyleteiről, de az igazolható, hogy ezekhez is igen gyakran fordultak különböző összegű hitelekért. A telekkönyvi betáblázások ügyét természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül. A feltárt anyag sok olyan esetet tartalmaz, amikor valamely, fent megnevezett fundációból biztosították a hitelt. Ilyen volt az az ügylet, amikor a kölcsönvevő a Kálvária-fundációból vett fel hitelt. Az alap gondnoka - a város mint kegyúr jóváhagyásával - 80 ft kölcsönt adott 6 %-os kamatra. A kölcsönvevő 40 ft-ot befizetett abba a Kálvária-alapba, amelytől a fenti összeget kapta. Mire a Kálvária-alap 120 ft hitelről adott ki iga97