Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Hitelek, hitelélet, pénzintézetek Vas megyében a XVIII-XX. században - Bariska István: Pénzintézetek és társadalmi környezetük a XIX. századi Kőszegen
jövedelemadó. A közvetett adók között a só, a cukor, a hús, a dohány, a bor, a sör és a szesz fogyasztási adóját találjuk. Ez az adózási rendszer új nyilvántartások felállítását követelte meg. 1850-ben már az év végén elkészült a kőszegi házjegyzék, 11 1851 elején pedig már készen állt a 16 éven felüliek és az ingatlanok kimutatása is, 12 amelynek alapján készült el az első jövedelemadó-jegyzék, 13 sőt az úgynevezett házosztály-adó (Hausclassificationssteuer) sem sokáig váratott magára. 14 Felállították egyben azoknak az épületeknek a jegyzékét is, amelyeket mentesítettek a házadó megfizetés alól. 15 A személyi kereseti adó (Personal-Erweb-Steuer) befizetése alá eső személyek listáját is 1851-ben állították össze. 16 Hamarosan összeírták az 1852-re esedékes közmunka-megváltási jegyzéket is, 17 és nem sokat késlekedtek a reáljoggal rendelkező üzletek és iparok, a vendéglők és a malmok összeírásával sem. 18 A történeti irodalom - némi joggal - kétféle hatásra mutat rá a fent leírt adóreformmal kapcsolatban. Egyfelől elismerte a közteherviselést és az adófizetés korszerű formáiból eredő előnyöket, másfelől rámutatott arra, hogy a Habsburg katonai-polgári adminisztráció az államháztartás hiányainak csökkentését tekintette itt elsődlegesnek és nem törődött az adóztatás társadalmilag egyenlőtlen teherviselésével és a behajtás kíméletlen• i i 19 segevel. Erre számos példát lehet hozni a kőszegi anyag alapján is. Amikor például a kereseti adó kivetésének jegyzéke megjelent, a kézművesek tiltakoztak elsőként. A német cipészek arról panaszkodtak, hogy nem növelhetik újabb mesterek beállítását, mert Kőszegen 1851-ben 23 mester 22 inast „tartott el." A kézműveseknek ugyanakkor nem volt más jövedelmük, mint iparuk. Szerintük a kereskedők évi vagyonkimutatása jól bizonyította, hogy milyen magasan álltak felettünk. Őket a vidéki szatócsok követték, de a kézművesek csak a cigányokat és a koldusokat előzték meg. 20 1852-ben elkészült Kőszegen a földadó (Landsteuer) katasztere is, amely a városban és a hozzátartozó Schwabendorfban (Sobakfalva, Kőszegfalva) lévő telkeket, a kerteket, a szántókat, a mezőket, a szőlőket, valamint az állatállományt vette nyilvántartásba. 21 Mindezt azonban természetesen megelőzte az új telekkönyv felállításának követelménye is. 22 Nyilván az adóztatásra kötelezettek 1852-ben végrehajtott összeírása e fennemlített új adórendszer kiegészítője volt. Ezek szerint Kőszegen 3.909, Kőszegfalván 118 adókötelest írtak össze. 23 Volt még egy adófajta, a közmunkaváltságé, amelynek esetében 874 szekér és 4.853 kézi robot után szabták ki a befizetendő összeget. 24 1848 előtt négyféle adó terhelte a lakosságot: a hadiadó, a házadó, a szabad királyi, valamint a szepesi városok hitbére. Mindez a főpapság ál96