Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

mondta, hogy „az ország és alkotmány iránti hűség törvényszerű zászlaja alatt hazánkat minden idegenszerű usurpátiótól, avatkozástól s ellenséges megtámadástól megóvni és megvédelmezni, hazafiúi Szent kötelességüknek ismerjék. ... Senki, a honárulás törvényes büntetésének súlya alatt, máskép nem cselekvendvén"

m Komoly lelkiismereti dilemma elé kerültek a megye vezetői, amelyet csak a kényszerrel lehetett feloldani. Nemcsak technikai, hanem elvi szempontból is bonyolult feladatot jelentett az új helyzetben a nagyszámú aláírások biztosítása. A problémát az okozta, hogyha a már feloszlatott bizottmányt újra összehívják, akkor burkoltan elismerik legitimitását. A királyi biztos úgy oldatta fel a helyzetet, hogy „... a megyei hatalomnak mostani orgánumai, mind politikai, mind a birói eljárási szakokban, minél többen aláirandják, természetesen legelöl is a két alispán úr. Éppen nem fog ártani, ha a földbirtokos urak közül ezt többen teendik."

13 Nem tudjuk, hogy az első visszautasított nyilatkozat hány nevet tartalmazott és kikkel gyarapodott a névsor a második fordulóban. Mindenesetre itt már 57 név szerepelt. Kilenc katolikus egyházi személy - Balassa Gábor megyés püspök, Várady József nagyprépost, Laky Károly apát és olvasókanonok, Kranisics József apát és éneklőkanonok, Septey Vince kanonok, Ernst Grundis vikárius Vasvárról, Laky János szombathelyi plébános, Bitnicz Lajos kanonok, Szenczy Ferenc teológiai professzor.

138 Szombathely mezővárost hárman képviselték: a polgármester Hodászy József, a városbíró Taschler József és a főügyész Czédler Imre. A megyei legfelsőbb vezetést pedig tucatnyian, köztük az országgyűlésről hazatért és ekkor számvevőként tevékenykedő Hettyey István. Kilenc szolgabíró reprezentálta a tisztikart, ők a legközelebbi kerületekből - a szombathelyiből, a németújváriból, a körmendiből - „érkeztek". Hiányoztak ugyanakkor a kemenesaljaiak, a tótságiak, valamint a kőszegiek, amelynek oka valószínűleg a nagy távolság lehetett. Az utasításnak megfelelően a fenyítőszék nyolc tagja közül - Laky Antal kivételével - hét aláírta a nyilatkozatot. Az említett testület hetente tartotta üléseit a megyeszékhelyen, így könnyen utolérhetők voltak a táblabírák és az ülnökök. Az esküdtek szintén a legközelebbi - a szombathelyi, a kőszegi, a németújvári és a körmendi - kerületek járásaiból rekrutálódtak. A Gazdálkodó Választmány tagnévsora is olvasható a hódolati nyilatkozatban, de hiányoznak a csődbíróság és az árvaszék „munkatársai". Földbirtokosként tisztségük feltűntetése nélkül csatlakozott a hódolati irathoz Ebergényi Viktor, Hugonnai Gusztáv gróf, Mikos János báró, Széli József és Zichy Hermann gróf. Az utóbbiak korábbi politikai funkcióira nyilván nem utaltak. Széli József, az elmúlt évben, nemcsak a megye első alispánja és megválasztott képviselője, hanem kétszer kinevezett kormánybiztosa is volt. Zichy Hermann, az 428