Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

ségét, a közigazgatás folytonosságát és a politikai lojalitás kikényszerítését. Természetesen ez a rendszer csak az állandó katonai fenyegetettség, a letartóztatások árnyékában működhetett hatékonyan. Az elkövetkező napokban a Szombathelyen maradó Rohonczy utasításözönnel látta el a vármegyét. Intézkedései közül a legfontosabb az információs blokád megteremtése, a hatalomváltás szimbolikus aktusainak kierőszakolása, valamint a közigazgatás átalakítása volt. Az év első napjaiban, Zárka Sándor alispánhoz írott leveleinek viszszatérő formulája volt: „a sikerről engem minél előbb tudósítani szíveskedjék"™

9 kifej ezés. Ez nemcsak mohó információéhségre és ellenőrző szándékára utalt, hanem arra, hogy tisztában volt azzal, az általa követelt intézkedések számtalan problémát vetnek fel, ám ezekkel nem kíván foglalkozni. Lényeg: a gyors eredmény. A hónap második felétől már eltűnt az említett formula. AZ INFORMÁCIÓS BLOKÁD MEGTEREMTÉSE A megyei lakosság „nyugalmát" szolgálta az információs kapcsolatok átalakítása. Megtiltották a kommunikációt a magyar forradalmi kormányzattal, az ország keleti feléből érkező lapokat, felhívásokat, mind a magánházaknál, mind a vendégfogadóknál betiltották. A tiltás az oppozíció lapjaira vonatkozott, a Kossuth Hírlapjára, a Március Tizenötödikére, a Munkások Újságára, valamint a Pressburger Zeitungra. A kaszinókat, a klubokat, az olvasó egyesületeket is bezáratták, irományaikat lefoglalták. Ha akadt olyan személy, aki a kormányzó választmány kezessége mellett vállalta a felelősséget, hogy az említett fórumokon izgatás nem történik és a „város hangulata azt nem ellenzi"",

110 akkor azok újra működhettek. A helyiek a változó katonai-politikai helyzetről négyféle formában értesülhettek. Mindenekelőtt a megszálló hatalom közleményeiből és proklamációiból. Ezekből nem volt hiány. Az első időszakban, V. Ferdinánd 1848. november 6-ai és 7-ei nyilatkozatát, Ferenc Károly december 2-ai lemondását, Ferenc József parancsát és Windisch-Grätz felhívásait tették közzé, több mint 8.000 példányban."

1 Hasonlóképpen plakátokon olvashatták a lakosok a Weiden altábornagy által szignált, német nyelvű hadijelentéseket."

2 A németül olvasó polgárok, a bécsi és a stájerországi lapokból is informálódhattak, ám ezek hírei lényegesen nem különböztek a katonai tudósításoktól.

113 Január végére a vármegyébe is eljutott a magyar nyelvű, konzervatív napilap, a Figyelmező, amely diadalittasan számolt be a császári csapatok sikereiről és a konfliktus közeli végéről.

114 Ugyanakkor számtalan, jól végiggondolt érvvel kívánta a maga oldalára állítani a helyi politizáló csoportokat. A lap szerkesztője - miként Rohonczy Ignác is úgy vélekedett, hogy ők képviselik a magyarság igazi céljait: „Mind Európa, mind önmagunk érdeke azt kívánja tehát, hogy az ausztriai birodalom 425