Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában

rületi plébánosok és tanítók a kerületi lázadások terhes súlya alatt nyög­vén ... üldöztettünk, gyaláztattunk swarz-gelbnek csúfoltattunk, sőt csekély jövedelminkben is nem kevés rövidséget szenvedtünk, de a legfölségesebb Fejedelmünk jobbágyi szükségünkből magunkat eltántoritatni soha nem engedtünk" 71 - írta a szentgotthárdi alesperes püspökének, visszaemlé­kezve az 1848-as esztendőre. Az evangélikus lelkészek úgy vélték, hogy a „nagy esztendőben" inkább közönyösek és politikailag passzívak voltak a katolikus plébánosok, csak 1849-ben vallották magukat egyértelműen csá­szárpártiaknak, de nem egy közülük ultramontán volt. 72 A stájerországi császári propaganda azzal rémisztgette a megye nyugati területén élő né­met pápistákat, „hogy mindnyájan protestáns hitvallásra áttérni kénysze­rülendenek"? 3 A vallási előítéletek markáns nemzeti színt kaptak. Febru­ártól a betegséggel küszködő Balassa Gábor elsősorban lelkipásztori teen­dőivel foglalkozott. 74 Újabb, április 4-én kelt körlevelében határozottan támogatta a kihirdetett, de életbe sohasem léptetett olmützi alkotmányt. 75 A katolikus lelkészek közreműködésére, támogatására később is számított a megszálló hatalom, pl. az újoncozásnál. 76 A vármegye második legnagyobb felekezete az evangélikus volt, ők adták a lakosság egyötödét. 77 Windisch-Grätz a protestáns szuperinten­denseket arra kérte, hogy a zavaros lelkek megnyugtatásával segítsék elő a konszolidációt. 78 A dunántúli evangélikus püspök, Haubner Máté vála­sza karakánra sikeredett, körlevél közreadására ugyanis nem vállalkozott. Tudomásul vette a katonai rendelkezéseket, de szerinte azt kommentár nélkül kell a hívekkel közölni. A további feladatokról így írt a győri lel­kész a soproni konventnek és hittársainak: „hogy a császári hadsereg fő­parancsnokságától kihirdetés végett hozzám küldött ... rendeletét külön magyarázatokkal, jegyzetekkel, felszólításokkal külön kísérni fölösleges­nek tartom. E rendeletben igen jól ki van mondva, miszerint nekünk ... pusztán politikai irányok ingatagságaitól elvonulva, legmagasabb föladá­sunk [feladatunk] férjfias készséggel felkarolni az Istenségnek örökké szent igazságait, és az emberiségnek soha egészen el nem idegeníthető jo­gait, s ezek által vezéreltetve éleszteni és ápolni egyházközösségeinkben a tiszta vallásosságot, erkölcsösséget és igaz keresztény humanitást" A megalázó együttműködésre nem hajlandó Haubnert néhány nappal ké­sőbb, január 25-én Zichy Ferraris Bódog gróf, Mosón és Győr megye csá­szári és királyi biztosa a pozsonyi haditörvényszék elé idéztette. A püspök szembetegsége miatt engedelmet kapott arra, hogy felgyógyulásáig ottho­nában maradjon. Közben beindult a szuperintendensért a mentőakció. 1849. február 11-én egy kisebb deputáció még Windisch-Grätzet is felke­reste Pest-Budán. A herceg bölcs vezér módjára nem ígért semmit, de ki­látásba helyezte, hogy kivizsgálják az ügyet és ha bűne nincs, akkor sza­421

Next

/
Oldalképek
Tartalom