Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Katona Attila: „A csend helyreállítása." Vas vármegye megszállása 1849januárjában
badon engedik. Haubner Máté azonban február 15-én lányával önként jelentkezett Pozsonyban a katonai törvényszéknél, ahol hatévi várfogságra ítélték. 80 A legfőbb vád az volt ellene, hogy az 1848. december 3-ai pásztorlevelében túlságosan is exponálta magát a magyar ügy mellett és a további kitartásra buzdított. 81 Az eljárást a lutheránus közvélemény igazságtalannak, az ítéletet justizmordnak tartotta. Maga a királyi biztos, Rohonczy Ignác is úgy vélte - a katonaság hiánya mellett - az evangélikusok makacssága és ellenszegülése akadályozza leginkább a kívánt hangulat megteremtését Sopronban. 82 A katonai intézkedéseknek az lett a következménye, hogy a dunántúli ágostai egyházszervezet vezetők nélkül maradt. Ugyanis az 1848 szeptemberében világi gondnokká választott vasi nemzetőrsereg parancsnok, volt kormánybiztos, Vidos József ellen politikai, katonai szerepe miatt, mint már említettük szintén elfogatóparancsot adtak ki. A kemenesaljai birtokos beiktatására egyébként az ismert események - a horvát támadás, a határvédelem irányítása, majd bujdosása - miatt nem került sor. 8 A soproni evangélikus konvent bizottmányi ülése szomorúan állapította meg, hogy „a jelen vészes idők viharai közt nélkülözi az erélyes kormányrudat, melly egyházunk ügyeit a kellő tárgyavatottsággal, s bölcseséggel igazgassa",™ úgy vélték, a központ hiánya nagyban megnehezíti a vélemények egyeztetését és összehangolását. Ezért felkérték Zay Károlyt, az ágostaiak főfelügyelőjét, hogy képviselje ügyüket. A válságos pillanatban lelki és világi vezető nélkül maradt gyülekezetek magatartását a helyi lelkészek mentalitása és politikai beállítottsága szabta meg. A három kerületben élő Vas megyei lutheránusok magatartását is a szembenállás jellemezte. A németek által lakott nyugati esperesi kerület legismertebb lelkésze, a magyar ügy propagálója és Kossuth Lajos lelkes híve, Wimmer Ágoston ellen szintén elfogatóparancsot adtak ki. A letartóztatás elől 1848. december 28-án kalandos körülmények között távozott külföldre. 85 A nagyobb lélekszámú magyar nyelvű községek a vármegye keleti részén, a Kemenesalján működtek. Kiscellt már 1848 nyarán is a rebellió fészkének és a magyar ügy feltétel nélküli szolgálójának tartották. 86 1849 márciusában Tüskés István koltai evangélikus lelkész fiát, a korábban Légrádon tanító Sámuelt, a katonaság letartóztatta és Sopronba vitte. Az érdekében fellépő alispán két érvet is felhozott a meghurcolt kiszabadítására. Szerinte tette, azaz az elmondott beszéd lazítást nem tartalmazott, másrészt ha „semmiségért" ilyen szigorúan lépnek fel, akkor megerősödik „azon hiedelem, hogy minden ezen vallásfelekezetnek (t. i. evangélikusok) a jelen körülmények közt a kormány élén álló férfiak által is különösen nyomoztatni céloztatnak"* 1 A királyi biztos semmit sem tett a letartóztatott érdekében, de megnyugtatta az alispánt, hogy „az itt lévő kö422
