Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Tilcsik György: A Vas Megyei Képviseleti Bizottmány megalakulása és összetétele 1848-ban

TILCSIK GYÖRGY A VAS MEGYEI KÉPVISELETI BIZOTTMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS ÖSSZETÉTELE 1848-BAN Az utolsó rendi országgyűlés 1848. március 15-én Pozsonyból Bécsbe indult, a császárváros népe által kitörő örömmel és óriási lelkesedéssel, a Hofburgban viszont erős fenntartásokkal fogadott, 72 tagú küldöttségének - még a március 13-ai bécsi forradalom nyomán kialakult helyzetben is, nem kevéssé István főherceg nádor határozottságának és ügyességének köszönthetően, de - március 17-ére egyrészt sikerült elérnie, hogy a király hozzájárult az első független felelős magyar minisztérium felállításához, másrészt a tőle kicsikart felhatalmazás alapján a nádor Batthyány Lajost kinevezte miniszterelnöknek.

1 Az egykorúak által „magyar argonauták"-nak nevezett küldöttség még ugyanezen a napon visszatért a diéta színhelyére, és itt szinte azonnal megkezdődött az utolsó rendi országgyűlés törvényalkotó periódusa. Miközben mind az alsó-, mind pedig a főrendi tábla gyakorlatilag folyamatosan tanácskozott, az ülések közötti szünetekben ill. az esti órákban is folytatódtak politikai egyeztetések, megbeszélések. Az elsők között tárgyalták meg a közteherviselésről, az úrbéri szolgáltatások megszüntetéséről, a papi tized és az ősiség eltörléséről, valamint a független felelős magyar minisztériumról felállításáról, majd pedig a népképviseleti alapon választott országgyűléséről és a nemzetőrség létesítéséről szóló törvény-előterjesztéseket. Hozzá kell tenni, hogy az első bénultság múltával a bécsi udvar és a magyar országgyűlésben helyet foglaló hívei minden lehetséges eszközzel igyekeztek a Batthyány és Kossuth által vezetett liberálisok által kezdeményezett, és az ország polgári átalakítását célzó indítványok kidolgozását és elfogadását késleltetni. A Magyarország polgári államberendezkedésének és a polgári társadalom alapintézményeinek kiépítését célzó törvényjavaslatok sorában az alsótábla 1848. április 2-án kezdte tárgyalni „A megyei hatóság ideiglenes gyakorlatárór szóló tervezetet. A Kossuth által megfogalmazott előterjesztés egyrészt a magyar megyerendszert - az országgyűlés alsótáblájához hasonlóan - népképviseleti alapra kívánta helyezni, másrészt azt javasolta, hogy a megyei közgyűléseken szűnjön meg a nemesek személyenkénti szavazati joga.

3 Közbevetőleg kell megjegyezni, hogy Kossuth lé351