Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Tilcsik György: A Vas Megyei Képviseleti Bizottmány megalakulása és összetétele 1848-ban

nyegében ezen álláspontját már a március 18-ai, majd pedig a tíz nappal későbbi kerületi ülésen is kifejtette. Előbbi alkalommal kijelentette, hogy „idegen minden gondolattól, melly szerint a felelős Ministerium öszhangzásba nem lehetne hozható a haza municipiumaival"

4 Utóbb pedig többek között így nyilatkozott: „azon vélekedésben vagyok, hogy egy ollyan országgyűléssel szemközt, melly nép képviseleti alapon van, a megye, melly pusztán aristocraticus elvekre van fektetve, meg nem állhat. Népképviselet az országgyűlésen és nemesség a megyékben, ezen kettő egymással meg nem fér. E szempontból indulva a jelen perc teendői közé számítom, hogy a megye gyűlések tekintetében történjék ideiglenes rendelkezés. ...A megyei rendszert, mint a szabadság kellékét, támaszát, melly nélkül szabadságot nem ismerhetek, akarom a nép millióinak alapján fentartani. E szempontból engedjék meg a tfekintetesj RR, hogy egy rövid törvénycikket behozhassak arra nézve, hogy ideiglenesen mondassék ki törvény által, miként a megyei közgyűlések népképviseleti alapra fektettetnek, s a megye gyűlése más egy szóval nem lehet, mint képviseleti a lehető legtágabb bázison, egyszersmind a tisztválasztások a jövő országgyűlésig fölfüggesztessenek; mert ha kimondjuk, hogy a megyei rendszer a nép millióira van alapítva, s a tisztválasztási rendszerét nem rendezzük, lehetetlenné tennők a tisztválasztás mindazok befolyásával, kiknek a tisztválasztásba befolyást adni kell; ha csak indirect választás fölvenni nem akarunk, mire hajlandó nem vagyok."

5 Miután ez utóbbi ülés egyhangúlag elfogadta Kossuth álláspontját, az április 2-ai kerületi ülésen egy lényegében ezen alapelvekre épülő javaslatot terjesztett elő. Ekkor azonban ha nem is váratlanul, de - gondoljunk csak az 1840es évek elejétől a megyerendszerrel valamint a megyék közhatalmi és közigazgatási funkcióival kapcsolatosan a liberálisok, a konzervatívok és a centralisták közötti és az egykorú sajtóban lezajlott, és alapvető nézetkülönbségeket tükröző polémiára

6 - igen heves vita bontakozott ki, amelynek során a Pesti Hírlap tudósítása szerint „a megyerendszer és felelős Ministerium, a municipálizmus és centralisátió tanai keményen összeütköztek"

1 A legtöbb felszólaló - részint a nemesi hegemónia további biztosítása, részint pedig attól való félelmében, hogy a megyei választások népképviseleti alapra helyezése a nemzetiségi vidékeken a magyar népesség számára kifejezetten hátrányos lenne - a nemesek szavazati jogának a megyegyűléseken való fenntartása mellett nyilatkozott, és a nem nemesek számára községenként vagy bizonyos létszám után kívánt 1 szavazatot biztosítani. Kossuth nagy beszédben egyrészt történeti példákat hozott arra, hogy a felelős kormány és az erős megyei önkormányzat működhet egymás mellett, másrészt rámutatott, hogy Magyarországon éppen a megye volt képes és alkalmas az abszolutisztikus központi törekvések 352