Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Söptei Imre: Kőszeg követe az utolsó rendi országgyűlésen

tisztújításig viselni hivatalát. 1839-ben először választották országgyűlési követté. Jól képviselhette a város érdekeit, mert 1843-ban újra ő kapta polgártársai bizalmából ezt a posztot.

9 1845-ben a meghalt főbíró helyett a következő tisztújításig a város helyettes vezetője lett.

10 A KÖVETUTASÍTÁS" 1847. október l-jén olvasták fel a választópolgároknak az országgyűlésre szóló királyi meghívólevelet. Ugyenekkor összeállították a követutasítás kidolgozására kiküldött bizottságot is. A tanács ajánlására Fügh Zsigmond elnök mellé 14 tagot választottak meg.

12 Egy hét múlva a választópolgárság kérésére Nagy Károlyt is bevonták a munkálatokba.

13 Úgy látszik tapasztalatára és az országos dolgokban való jártasságára nagy szükség volt, mert bekapcsolódása után alig egy héttel elkészült a tervezet. Ezt október 14-én tárgyalta a vegyes ülés, és pontról-pontra haladva vizsgálták meg, majd fogadták el.

14 Az utasítás 30 nem túl hosszú pontból állt, és két kiegészítéssel is ellátták. Két fő csoportra lehet osztani az elfogadott javaslatokat. Az elsőbe az országos jellegű, a másodikba a főleg a városokat érintő ügyek tartoznak. Elmondható, hogy az országos ügyekben sokkal liberálisabbak voltak, sokkal radikálisabb változtatásokat láttak szükségesnek a kőszegiek, mint a városokat és lakóikat érintő törvényjavaslatokban. Támogatták a papi tized eltörlését, a nem nemesek hivatalviselését, országos közpénztár létrehozását, népnevelési törvény megalkotását és az örökváltság legszabadelvűbb megoldását. Szolidárisak voltak a törvényben még el nem fogadott szabad királyi városokkal és kérték Eszék, Pécs, Arad, Felsőbánya valamint a 16 szepességi város becikkelyezését. A városokkal kapcsolatos ügyek közül ki kell emelni a szabad királyi városok átalakításáról szóló és a már az előző országgyűlésen tárgyalni kezdett törvényjavaslatot. A követ kötelességévé tették, hogy a következő álláspontot képviselje: - a régi törvények által biztosított országgyűlési szavazati jogot adják vissza, - a választójoggal rendelkező polgárok rendelkezzenek meghatározott képességgel és kötelesek legyenek esküt tenni, - a választott képviselők száma legalább 120 legyen, - a képviselők választása alá kerüljenek a tisztviselők, a hivatalnokok és az országgyűlési követ is, - válasszák szét a közigazgatási és a törvénykezési ügyeket, - a bírákat és a jegyzőket élethossziglan, a tanácsbelieket és a tisztviselőket hat évre válasszák, - a gazdasági ügyeket is a Helytartótanács felügyelje. 338