Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Adatok 1848/49 és utóélete Vas megyei eseményeihez - Söptei Imre: Kőszeg követe az utolsó rendi országgyűlésen
Előírták, hogy a városok belszerkezetének átalakítása ügyében a követnek az előterjesztett törvényjavaslatok alapján pótutasítást kell kérnie küldőitől. Külön kell szólni a törvényjavaslat talán legvitatottabb pontjáról - a főfelügyeletről, a királyi főpolgármesterekről - amely miatt az előző országgyűlésen nem sikerült megegyezni. Ezt a típusú kormányfel ügye letet az ellenzék és a szabad királyi városok zöme egyaránt elutasította. 15 Ugyanezt tette 1847-ben készített utasításában Pest városa is, készen akár arra is, hogy a belszerkezet rendezését „boldogabb időkre" halasszák. 16 Kőszeg választópolgárai viszont - azzal a feltétellel, hogy a király fizeti az általa kinevezendő felügyelőket és a törvényben pontosan szabályozzák jogkörét - hajlandóak voltak elfogadni a felügyeletet. A szabad királyi városok szavazati jogát egy pont külön is tartalmazta, amelyben Besztercebánya és Sopron javaslatához csatlakoztak. Követelték a kereskedelem fejlesztése érdekében a súlyos vámok mérséklését, mégpedig az örökös tartományok közötti kölcsönösség alapján. Az utasítás egyik legkonzervatívabb része, a céhek további fenntartásával foglalkozott, ráadásul az azokkal foglalkozó ideiglenes szabályok törvényi rögzítésének szorgalmazását is előírták a követnek. Összehasonlítva a kőszegi követ számára adott instrukciókat a Pest megye és a Pest szabad királyi város ugyanezen dokumentumaival, találhatunk bennük közös pontokat. Ezek a nádorválasztás és József nádor érdemeinek törvényben való megörökítése, az Orosz Birodalom terjeszkedése elleni fellépésre való felszólítás, a mértékek egységesítése, a közteherviselés, az örökváltság valamint Horvát István könyvtárának megvásárlása a nemzet számára. 17 Nem lehet egyik táborba sem besorolni Kőszeg város követutasítását. Láthattuk, hogy a legszabadelvübb követelések - örökváltság, közteherviselés - és a legkonzervatívabb elvek - a városok belszerkezetének lényegében változatlanul hagyása, az országgyűlési követek választása nem népképviseleti alapon - egyszerre találhatók meg benne. A város vezetése hajlott ugyan a változtatásokra, ebben egyetértettek az ellenzékkel, de csak addig, amíg az személyükben nem érintette őket. Közvetlen érdekeik védelmében hajlandók voltak együttműködni a konzervatív kormányerőkkel, amiért akár azok egyik több éve hangoztatott követelését, a közvetlen felügyeletet is hajlandók voltak elfogadni. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KEZDETÉIG A követutasítás elfogadásának másnapján, 1847. október 15-én került sor az országgyűlésre küldendő követ megválasztására. A vegyes ülésen a város 60 választópolgárából 44 voltjelen. Előző nap felvetődött, hogy az elhunyt tagok helyett újakat kellene választani, de mivel erre csak a tisztújítás során kerülhetett sor, a javaslatot elvetették. így 44 golyót osztottak ki 339
