Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Söptei Imre: Viharágyúkkal a jégverés ellen Kőszegen 1900 és 1917 között

Oszkárt - aki már addig is foglakozott e kérdéssel - bízta meg az ütegek elhelyezésének felügyeletével.

23 1899-ben már hét helyen álltak a Raum által megtervezett rendben a viharágyú telepek, mégpedig Zala megyében Alsólendván és Badacsonyban, Vas megyében Ikerváron, Fejér megyében Szabadbattyán-Polgárdiban, Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyében Helvétián, Zemplén megyében Kis-Toronyán, valamint Arad és Temes megyében Csalán. 1900-ban újabb 30 helyre terveztek ütegeket, közötte hatot Vas megyében: Intapusztára a Batthyány uradalomba, Sárvárra, Ságra, a Perenye melletti Füteleken elhelyezkedő Fischer Sándor-féle uradalomba, Szombathelyre és Kőszegre.

24 Ezek közül a futeleki, kőszegi és a szombathelyi felállításáról tudunk biztosan. Vas megyében 1899-ben merült fel először az ágyúkkal való védekezés lehetősége a kisebb birtokosok között. A Vas Megyei Gazdasági Egyesület igazgatói választmánya november elején hosszasan foglalkozott a kiküldött bizottság jelentésével. A három bizottsági tag - Röszler Károly, Gothard Sándor és Rupprecht Tasziló - megállapították, hogy a viharágyúk szerkezete egyszerű és jelentős költséget sem okoz, ezért javasolták, hogy mind a Stieger-féle mozsaras, mind az Emmerling-féle töltényes szerkezetből szerezzenek be egyet kipróbálásra. Maróthy László javaslatára pedig a Meteorológiai Intézethez fordultak tanácsért.

25 A megyében népszerű lett a gazdálkodók körében az eszme, hiszen a következő év márciusáig 78 viharágyút rendeltek meg,

26 és amint láttuk, több helyen terveztek felállítani telepeket. A szombathelyi rendszert a hegyközség területén, a Soroktól északra állították fel, és 1908-ban tervezték a város északi és nyugati határa, Ólad és Kámon melletti bővítését.

27 Működéséről Balogh Gyula írt „líraiba hajló" sorokat 1901-ben. E cikkben leírja, hogy a környékbeliek közül nem mindenki lelkesedett az új módszerért. A „babona" szerint ugyanis nem csak a jeget, de az esőt is elűzték vele.

28 1901-ben Kőszegen már javában lövöldöztek, az előző év augusztusában felállított ágyúk. A szőlőtulajdonosok sürgetésére az energikus rendőrkapitány vezetésével kezdtek bele a szervezésbe. MIÉRT VOLT SZÜKSÉG VIHARÁGYÚKRA KŐSZEGEN? Kőszeg határából a múlt század végén mintegy 350 holdnyi volt a szőlő, és hozzávetőlegesen ugyanennyit tett ki a gyümölcsösök területe.

29 A szőlőtermelés már a középkortól az egyik jelentős, szinte legfontosabb ága a város gazdaságának. 1900-ban a 7.930 fönyi összlakosság közel 20 %-a, 1.575 fő élt őstermelésből. Közülük nem mindegyik foglalkozott szőlőműveléssel, de többen voltak olyanok, akik a másirányú, fő kereseti forrásukat egészítették ki szőlőtermesztéssel. Egy rosszabb termés évekre tönkretehetett embereket, érthető tehát ha a természeti csapásoktól rettegtek a kőszegiek. 303