Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Söptei Imre: Viharágyúkkal a jégverés ellen Kőszegen 1900 és 1917 között

Mint a jégesők keletkezésének ismertetetésekor láthattuk, az egyik fontos tényező az volt, hogy nagymennyiségű felszálló meleg levegő volt jelen. Ennek kialakulásához különösen kedvezőek azok a területek, ahol a síkság és hegyvidék találkozik. A meleg levegőt a domborzati viszonyok felfelé kényszerítik. Kőszeg és környékén is nagyobb a lehetősége a jégeső kialakulásának. „A jég által Kőszegi Hegy el verettetvén ezen esztendőben csekély, vagy semmi Hasznot nem hozott." olvasható a Szőlő lövésének Könyve 1828. évi rajzai alatt. A kőszegi jégkárokról, évszázadokra visszamenően, ez a könyv nyújthat támpontot, bár csak az igazán nagy jégveréseket örökítette meg, azokat, amelyek a határ jelentős részét elverték és a termés mennyiségét jelentősen csökkentették. Ilyen évek voltak: 1828, 1834, 1864, 1882, 1887, 1893, 1895, 1931, 1932 és 1934.

30 A kisebbeket, amelyek néhány vagy néhány tíz gazdát tettek tönkre, nem jegyezték fel. Ugyanakkor az 1890-es évek időjárási viszonyait tanulmányozva azt láthatjuk, hogy Kőszeget és környékét szinte minden évben verte jégeső. Ezek közül is kiemelkedik az 1893. június 20-án délután 3 és 4 óra között hulló dió nagyságú jég, amely főleg az északi és észak-keleti szőlőket, gyümölcsösöket pusztította el. 1894. július 11-én a határ délkeleti részét, 1895. június 26-án és 1898. augusztus 9-én a Kálvária környékét érte tetemes kár.

31 A VIHARÁGYÚK BESZERZÉSE ÉS FELÁLLÍTÁSA Nem csoda hát, ha a védekezés kecsegtető lehetősége a kőszegi szőlősgazdákat is cselekvésre késztette. A kőszegi bortermelök szövetkezése 1900. február 2-án határozott úgy, hogy a városhoz fordulnak viharágyúk felállításának érdekében.

32 Elnökük, Marton Károly azonban már az előző évben eljutatta beadványát a város vezetéséhez. A városi tanács ezt az első, még szerény kérést - amelyben mindössze 4 ágyút kértek - kereken visszautasította, mondván az csak a szőlőbirtokosok ügye, a városi pénztárt nem terhelhetik vele, de a szövetkezetnek tagdíjjárulékként rendelkezésre áll a megfelelő összeg, amiből fedezhetik.

33 A szőlőbirtokosok ragaszkodtak tervükhöz, ezért április 29-re az összes hegy-, kert- és mezőbirtokost meghívták a Bálház nagytermébe, hogy közösen tárgyaljanak a viharágyúkról.

34 Itt úgy döntöttek, hogy a képviselő testülethez sürgős kérvényt juttatnak el a felállítás ügyében. Javasolták, hogy a költségeket a földadóból fedezzék. A Vas Megyei Gazdasági Egyesület ajánlása alapján a Faragó és Emmerling-féle szerkezeteket javasolták beszerezni.

35 A közös fellépés elől már nem térhetett ki a város vezetése, és Kőszegi József rendőrkapitányt bízták meg az ügy vizsgálatával.

36 Sajtókampányt is indítottak a viharágyúk felállítása érdekében. A Kőszeg és Vidéke két vezércikkben is foglalkozott a kérdéssel. Leírva minden fontosabb tudnivalót a szerkezetekről, hivatkozva a külföldi ta304