Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Söptei Imre: Viharágyúkkal a jégverés ellen Kőszegen 1900 és 1917 között

A VIHARAGYUK MEGJELENÉSE Az elmélet természettudományos alapokon nyugszik, felelevenítve a ko­rábbi vihar elleni ágyúzás gyakorlatát. A korabeli szakemberek állították, hogy a robbanás által keltett hanghullámok és légmozgás, - vagy ahogy akkoriban nevezték: légörvénygyűrű - hangtölcsérrel kellőképpen felerő­sítve és irányítva, akár 2-3.000 m magasra is képes felhatolni és ott a vihar­felhőket megmozgatva a jégeső képződését megakadályozni. 17 Ezt látvá­nyosan bizonyították is: egy többszáz méterre felállított kartonlapot, az ágyúból jövő léghullám széthasított. Ennek alapján vélték, hogy ez, a ráadá­sul sok ágyú által többszörözött energia képes széttördelni a jégszemeket. 18 Az első lövéseket 1896-ban a Stájerországban levő Windisch Feistrit polgármestere Albert Stieger adta le, az általa szerkesztett 30 cm magas és 26 kg súlyú mozsárból. Ő abból a megfigyeléséből indult ki, hogy a jég­esőt mindig egy percekig tartó légköri nyugalom előzte meg, ezt a nyugal­mat akarta ő megzavarni a lövöldözésével. Mivel több éven keresztül nem esett a birtokain és környékén jég, így az újságok felkapták a hírt és szen­zációt csináltak belőle. Néhány év alatt a környező országokban nagy si­kert aratott az új védekezési mód. Ausztriában, Svájcban, Olaszországban több százat állítottak fel a „csodafegyver"-ekből. 19 Tovább is fejlesztették az ötletet, és a hatékonyság növelése érdekében megemelték kürtők ma­gasságát. Túlzások is akadtak: Olaszországban 8 m magas hangtölcsérrel is készítettek ágyút, ami 45 mázsát nyomott. 20 Több cég is fantáziát látott ezen eszközök előállításában, ezért különböző változatokat fejlesztettek ki, és a 20. század elején már legalább száz féle ágyúból lehetett válogatni. Két kongresszust is tartottak az ügyben, 1899-ben Casale Montfera­toban, 1900-ban pedig Padovában - itt több, mint ezren vettek részt ­ahol kimondták, hogy a kellő időben és módon végrehajtott viharágyúzás hatásos a jégeső ellen. 22 VIHARÁGYÚK MAGYARORSZÁGON Ausztriával közös ország lévén, az Albert Steiger által alkalmazott mód­szer híre hamar eljutott hazánkba is. A Természettudományi Közlöny már 1897-ben beszámolt az előző évben lezajlott kísérletéről, majd több cikk után Sávoly Xavér Ferenc 1900-ban könyvet is megjelentetett e témáról. A gazdák a külföldi eredmények hatására nagyon lelkesek voltak, és nyomásukra, valamint Mandel Pál országgyűlési képviselő hatására, a földmüvelésügyi miniszter a Meteorológiai Intézetet bízta meg a vihar­ágyúzás ügyének felkarolásával, majd nemsokára abba is beleegyezett, hogy a védekezéshez kedvezményes áron juthassanak az igénylők puska­porhoz. Konkoly Thege Miklós, a Meteorológiai Intézet igazgatója Raum 302

Next

/
Oldalképek
Tartalom