Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Tilcsik György: Tisztújítások és országgyűlési követ választások a reformkorban Vas megyében
A TISZTUJITASOK LEFOLYÁSA Vas megyében a reformkorban a megyei tisztújító közgyűlés minden esetben a székesegyházban, mégpedig a főispáni helytartó által meghatározott órában megtartott istentisztelettel kezdődődött, ahol a Szentlélek segítségét kérték, majd a jelenlévők átvonultak a megyeházára. 35 Az 1828. és az 1832. évi statútum - tekintettel arra, hogy a nagyszámú résztvevő nem fért el a megyeház nagytermében - kifejezetten úgy intézkedett, hogy a közgyűlés színhelye a megyeház udvara legyen. Érdekességként említjük meg, hogy ez esetekben a megyeház nagyobb kapuja zárva maradt és az udvarra csak a kisebb kapun lehetett, mégpedig 1828-ban egy, 1832-ben pedig három megyei tisztviselő ellenőrzése mellett bejutni. Az udvaron egy, a nagyobbik kaputól az udvar felé nyúló asztalt helyeztek el, amelynek felső végénél a főispán, távollétében helyettesének széke állt, míg az asztal mellett a tisztikar tagjai foglaltak helyet. 36 Az 1832. évi statútum - feltűnő gondosság - még arra is figyelemmel volt, hogy a közgyűlés elnökének széke „a nap ellen való födeleiét alatt 21 álljon. Mindkét rendszabály rendelkezett arról is, hogy rossz, esős idő esetén a közgyűlést a megye város szélén álló „aerarialis tagos életes tárház" -ában, azaz magtárában tartsák meg. Miután az 1822-ben, az 1835-ben, az 1838-ban, az 1841-ben elfogadott tisztújítási statútum a közgyűlés helyszínéül a megyeházát jelölte meg, valószínűsíthetjük, hogy ezen alkalmakkor a megyeháza nagyterme volt a tisztújítást színhelye. 39 Ezt erősíti meg az 1845. évi rendszabály, amikor úgy fogalmaz, hogy a megye nemesei „a szokott gyűlési nagy teremben összve jönni fognak". A tisztújító közgyűlésen először kijelöltek egy választmányt, amely a főispánhoz vagy helyetteséhez ment, hogy felkérje őt, jelenjen meg a közgyűlésen. 41 Azokon tisztújításokon - és ilyen volt az 1824., az 1835., az 1838., az 1842. és az 1845. évi - ahol személyenkénti szavazásra került vagy kerülhetett sor, a megjelenő főispán vagy helyettese első teendőjeként kijelölte a szavazatszedő bizottságokat. 42 Ezek száma és létszáma a reformkori Vas megyében igencsak eltérő volt. Az 1822. évi statútum 4, legalább öttagú, 43 az 1835. évi 6, legalább öttagú, 44 az 1838., az 1841. és az 1845. évi 4, nem szabályozott számú szavazatszedö bizottság felállítását írta elő. 45 E szavazatszedő bizottságok különböző helyszíneken működtek, és előttük egy vagy több járásból érkezett nemesek adhatták le szavazatukat. Az 1822. évi statútum még nem szabályozta az egyes szavazatszedő bizottságok működési helyét. 46 1835-ben a szavazatszedő bizottságok a líceumban, a püspöki gimnáziumban, a püspökvár földszinti termében, a másodalispán lakásán, a premontrei gimnáziumban és az öreg papok ott27