Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
A választások és Vas megye a XIV-XX. században - Tilcsik György: Tisztújítások és országgyűlési követ választások a reformkorban Vas megyében
honában várták az egyes járásokból érkezett szavazókat. 47 Ezen a területen bizonyos azonosság figyelhető meg, hiszen - mint említettük az utolsó három reformkori Vas megyei tisztújításon 4 szavazatszedő bizottságot állítottak fel, amelyek közül az 1. számú - amely 1838-ban a megyei levéltárban, 1842-ben és 1845-ben a megyeház kistermében működött - a szombathelyi járás, a 2. számú mindhárom esetben a püspöki gimnáziumban ülésezett és a kemenesaljai járás, a 3. - ugyancsak mindhárom alkalommal - a püspökvárban a körmendi járás, a 4. számú pedig - szintúgy mindhárom alkalommal - a líceumban a kőszegi, a németújvári és a tótsági járás nemeseinek szavazatait számlálta. 48 Kijelölésük után a szavazatszedö bizottságok tagjai esküt tettek, amelyben megfogadták, hogy elfogulatlanul végzik munkájukat, és egyetlen jelölt számára sem nyújtanak semmiféle módon segítséget. Kézenfekvő előírás volt, hogy valamely megyei tisztségre jelölt személyt nem lehetett szavazatszedő bizottság tagja. Miután a szavazatszedő bizottságok tagjai esküt tettek, a megye alispánja a maga és a tisztikar nevében lemondott hivataláról. Ezt követően a tisztújítás rendjének fenntartása, az esetleges visszaélések megakadályozása, azaz a törvényes formák betartásának ellenőrzésére céljából egy-egy szolgabírót, esküdtet és ügyészt, 49 1838-tól pedig a restauráció eseményeinek rögzítésére egy jegyzőt bízott meg a főispán vagy helyettese. 50 Ezt követően a nemesek elvonultak, hogy a járásuk szerinti szavazatszámláló bizottság előtt leadják voksukat. 51 1838-tól előírás volt, hogy a tisztújítás ezen szakaszában a közgyűlésen elnöklő főispán vagy helyettese előbb az első alispán, majd a többi hivatalra általa jelölt személyek neveit a szavazatszedő bizottságok elnökeinek átadja, és e nevek a megyeház ablakából kifüggesztendő táblára ill. a szavazatszedő bizottságoknál a bejárat felett elhelyezett, szintúgy fekete táblára felkerültek. A szavazatok leadására - amely az egyes hivatalokra kandidált személyek valamelyike mellett történő szóbeli nyilatkozatot jelentett - a számláló bizottságoknál járásokon belül a települések betűrendje szerint történt, mely sorrendet szintúgy egy fekete táblára felírtak. E sorrenden kívül leadott szavazatot nem vehettek a bizottságok figyelembe. A szavazatszámláló bizottságok a települések szerint készített választói jegyzékeken - nehogy valaki többször is voksolhasson - jelölni voltak kötelesek azokat, akik már leadták szavazatukat. 52 E módszer és rendszer alól kivételt jelentettek az 1822. évi rendszabály elírásai, amelyek már csak különlegességük miatt is említésre méltóak. E statútum a tisztújítási közgyűlésen elnöklő megyei főispán ill. helyettese feladatáve tette, hogy a restaurációra - figyelemmel a megyében 28