Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)
Természeti csapások, tűzvészek, járványok Vas megyében a V-XX. században - Benczik Gyula: „Midőn rajtunk volt az Isten ostora" Az 1710/1711.évi pestisjárvány Vas megyében
és magából a városból is. Ilyen állapotok közepette érkezett meg Béri Balogh Ádám a kurucaival, hogy 80 pár csizmát követeljen a várostól." 2. Július közepén Kőszeg - miközben a pestis Szombathelyen regnált és előle Nádasdy Ferenc is Kőszegre menekült - rögtön a soproni orvoshoz, Slabadához fordult segítségért. Lazarétumnak Nádasdy Pál pincéjét jelölték ki a városon kívül, mégpedig forrásvíz közelében. Gondoskodtak a betegeket ellátó és halottszállítók megbízásáról és fizetéséről. 1710. augusztus 13-án - bár még csak a közeli helységekben fordul elő pestises halálozás - Kőszegen már 5 sírásó megbízásán is túl vannak, másnap pedig 2-2 főt jelölnek kerületenként a betegek gondviselőjének, l-l-et az összeírásukra. A városlakóknak megtiltották, hogy egy hónapig elhagyják a várost. Kijelölték a város „kövek alatt való kertyét" n a betegek elkülönítésére. A hónap végén, amikor már a Bécsből jött doktoroknak és fürdősöknek instrukciót adtak, fizetésüket is rendezték. Ekkor már elérte a pestis Kőszeget, a betegeket a városfalon kívül a téglakemencénél kialakított lazarétumba vitették ki taligán. Újabb szigorú rendelkezések születtek augusztus 28-án: aki eltagadta a házában a betegét az összeíró fertálymester és tizedes előtt, azokat Nádasdy parancsára a helyszínen agyon kellett lőni vagy ítélet nélkül felakasztani. Elrendelték a fertőtlenítés akkori formáját: a fenyőággal naponta füstölést. 1710. szeptember 18-án - minthogy a téglakemencénél lévő megtelt új kórházakat jelöltek ki a magyar hóstátban a sánc mellett és a Szigetben Nádasdy Pál majorjában. Hamarosan kifogytak az orvosságból, és Sopronból újat rendeltek. Ezek után megjelent Béri Balogh Ádám, és mint ismeretes, a lövöldözés következtében leégett Kőszeg városa. 13 3. Rohonc pusztulását a megfertőzött zsidó házalókereskedők okozhatták. A jelentős mezőváros története feldolgozatlan, talán a Kismartonban a Burgenlandi Tartományi Levéltárban őrzött anyakönyvek, jegyzőkönyvek tudnának erről sokat mondani. A németajkú jobbágyközségek közé ékelődő Felsőőr nemes communitása a legválságosabb hónapokban mentes maradt a pestistől, és csak akkor kezdődtek a megbetegedések, amikor a járvány elmúltával Apel commissarius 1711-ben a pestisösszeírását készítette. Július 8-án azt jelentette, hogy ugyan a helyszínen tartózkodott a gyógyszerész és a sebész, a fertőzött ingóságok elégetését azonban a református lakosság predestinációhoz való ragaszkodása megakadályozta. Az erdélyi bujdosókéhoz volt hasonló ez az eset, ahol a legkevesebb jelét sem találni az aktív védekezésnek. Ez Vas megyében kivételnek számított, és nem lehet véletlennek tekinteni, hogy egy elszigetelt protestáns, kiváltságolt közösségben fordult elő. Az áldozatok száma emiatt Felsőőrött is nagyon magas, 460 volt. 257
