Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Bajzik Zsolt: Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának működése Vas megyében 1945-től 1948-ig

BAJZIK ZSOLT AZ ELHAGYOTT JAVAK KORMÁNYBIZTOSSÁGÁNAK MŰKÖDÉSE VAS MEGYÉBEN 1945-TŐL 1948-IG Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának (EHJK) intézményével és te­vékenységével az 1990-es évekig nem igen foglalkozott a történeti kuta­tás. Ekkor azonban a rendszerváltozás utáni kárpótlási törvények végre­hajtása során az érdeklődés középpontjába került, amelynek során a leg­több hazai levéltár igyekezett feltárni az őrizetében fellelhető minden olyan iratanyagot, amelynek információit az adatszolgáltatásához fel tu­dott használni. Ekkor derült ki, hogy milyen gazdag forrásanyaggal ren­delkezik az EHJK-a azokból az évekből, amikoris viszonylag hiányosak a közigazgatási és egyéb szakigazgatási irattárak anyagai. Erről a követke­zőt nyilatkozta a kárpótlási törvény végrehajtása kapcsán Ságvári Ágnes: „Kevés nyilas vagy arisztokrata távozott a háború után. Ezért javarészt az Árvaszék által birtokba vett elhagyott zsidóingatlanok - ahová gondnoko­kat neveztek ki - és ingóságok számbavétele volt a kormánybiztosság fela­data. Elképzelhető, hogy ezekben a könyvekben is, vagy az Arvaszéknél megtalálhatók a tulajdont igazoló dokumentumok. Borzasztóan szövevé­nyes ez az egész iratrendszer." 1 Valóban az, mivel nem foglalkoztak vele. Témánk kifejtése előtt röviden tisztáznunk kell „az elhagyott javak" fogalmát. A II. világháborút követően így nevezték mindazokat a vagyon­tárgyakat, amelyek a háborús viszonyok következtében ismeretlen tulaj­donosuk birtokából kikerültek, továbbá azokat, amelyeknek tulajdonosai 1939. szeptember 2. és 1945. április 4. között az ország területéről Német­országba vagy a német hadsereg által megszállott más országok területére távoztak, továbbá azokat a javakat, amelyeknek a tulajdonosai nyugatra távoztak és 1945. október 31-ig nem tértek vissza. A kényszerrel elhurcol­tak, munkaszolgálatosok, deportáltak stb. vagyona azonban nem tartozott az elhagyott javak fogalma alá. Az elhagyott javak az állam tulajdonába mentek át. Az azokkal kapcsolatos ügyek intézésére még 1945-ben meg­szervezték az Elhagyott Javak Kormánybiztosságát. 2 Az elhagyott javaknak a további pusztulástól való megmentéséhez, a termelés rendjébe való állításához és az ország újjáépítésében való fel­használásához fontos nemzeti érdekek fűződtek. Ennek a felismerése indí­totta a kormányt arra, hogy a 727/1945 M. E. szám alatt kiadott rendeleté­223

Next

/
Oldalképek
Tartalom