Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Bajzik Zsolt: Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának működése Vas megyében 1945-től 1948-ig

vei felállítsa az Elhagyott Javak kormánybiztosságát, majd a 2490/1945 M. E. sz. rendelettel kötelezővé tegye az elhagyott javak bejelentését.

3 Előzményei voltak már ennek, hiszen a 147310/1944. VI. PM. sz. rendelet a pénzügyőrségek és pénzügyigazgatóságok kötelességévé tette az „átköltöztetések", azaz a deportálások miatt gazdátlanul maradt javak, úgy mint „ingóságok, elhagyott zsidó lakások, üzlethelyiségek, raktárhelyiségek" átvételét és leltározását. Az ingóságokat a pénzügyigazgatósági székhelyekre szállították, ott leltározták és raktározták. A készpénzt és értékpapírokat a postatakarékokban az eredeti tulajdonosok nevére letétbe kellett helyezni. Az elhurcolt zsidók hátrahagyott ingó- és ingatlan javairól, valamint készpénzéről az eredeti tulajdonos nevére szóló leltár a pénzügyigazgatások irattáraiba került. 1945 után az elhagyott javak ügyosztálya a vagyonkimutatások elsőrangú lelőhelye, mert a zsidó vagyontárgyakat is elhagyott javakként kezelték. Kezelésük és értékesítésük 1945 és 1948 között központi feladat volt, miniszteriális szerv ügykörébe tartozott. A helyi hatóságok csak jelenteni voltak kötelesek, ha illetékességi területükön ilyen tulajdonosok léteztek, minden további ügyintézés az EHJK hatáskörébe tartozott, majd 1948-tól kapták meg a pénzügyigazgatóságok ezt a hatáskört.

5 A levéltári források történeti hűséggel tükrözik azt az átmeneti kort, amelyet a népi demokratikus átalakulás időszakának nevezünk, és hiába keresnénk a „tiszta önkormányzati közigazgatást", annak kizárólag klasszikus szerveivel és intézkedéseivel, mert helyette azt találjuk, hogy ugyan működött az önkormányzati testület a megfelelő a tisztviselőkkel, de már az újjászervezéskor ezt a közigazgatást befolyásolták a népi bizottságok. Ezek működési területét meghatározta a koalíciós kormányzás, és a közigazgatási döntések nem annyira az önkormányzati szervekben, hanem a koalíciós pártok értekezletein dőltek el. Az önkormányzati szervek mellett már 1945-től egyre több olyan szakigazgatási szerv alakult és működött, amelyek addig ismeretlenek voltak a közigazgatásban, és ezek a szervek új feladatokat, de főleg gazdasági természetüeket oldottak meg. A szakigazgatási szervek beékelődtek az alsó- és középfokú közigazgatásba, ahol az állami akaratot érvényesítették, miközben egyre jobban háttérbe szorították az önkormányzatot.

6 A szakigazgatásban 1944 és 1949 között olyan átalakulás ment végbe, amely a régi szervezeti rendszer elemeire építve fokozatosan hozta létre új szerveit, és szorította háttérbe, majd szüntette meg azokat, amelyeket a régi közigazgatásból vett át. Egyfajta mechanikus kapcsolódás volt a régi, megszüntetett és újonnan létrehozott szervek között. Az államszervezet átalakításának folyamata azonban 1948-ban felgyorsult.

7 224