Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Söptei Imre: Kőszeg szabad királyi város Főispáni Hivatala (1872-1876)

SOPTEI IMRE KŐSZEG SZABAD KIRÁLYI VÁROS FŐISPÁNI HIVATALA (1872-1876) BEVEZETÉS Feltűnő jelenség, hogy Kőszeg város mindkét főispánjának személyét a feledés jótékony homálya fedi, már nem sokkal működésüket követően nem tartották számon ebbéli tevékenységüket. Az első főispán, Mérey Károly Kőszegen sem kapott megbecsülést, ténykedésének másik színhelyén, Sopronban pedig nevét kifelejtették a város főispánjainak felsorolásából.

1 Takács Lajos pedig túl rövid ideig volt városi főispán ahhoz, hogy maradandót alkothasson. A kutatás során az adatgyűjtést nehezítette, hogy Méreynek ugyan Sopronban volt az állandó székhelye, de irattára korai halála után elveszett. Takács Lajos, egyúttal a vármegye főispánja is volt, ezért a városi föispánsághoz tartozó első iratait a megyei iratokkal együtt iktatták. Később önálló iktatólapot állítottak be, néhány hónapig használták is, de jóval a tisztség megszüntetése előtt ennek vezetését abbahagyták, és újra a megyei iratokkal keveredtek a Kőszegre vonatkozók. Az elenyésző számú irat nem kapott külön fondszámot a Vas Megyei Levéltárban, így azok az iktatólappal együtt találhatók meg Vas vármegye főispánjának általános iratai között. Ráadásul Kőszeg városának ezen korszakra vonatkozó iratait a 20. század elején kiselejtezték. így a kőszegi jegyzőkönyvek mellett szükségessé vált a Szombathelyen és Sopronban őrzött iratok, továbbá a Belügyminisztérium regisztratúrájának átvizsgálása is. Jelen munka célja az új főispáni tisztség és a kőszegi főispánok tevékenységének bemutatása. Emellett a város közigazgatásának ezen években történt átalakulását is figyelemmel a kísértük a Főispáni Hivatal tevékenységén keresztül. Igaz ennek teljes feltárása még további kutatást igényel. A címben szereplő városi főispáni intézmény létrehozása része volt annak, a kiegyezés utáni, több, mint évtizedes folyamatnak, amely a megyei, városi és községi közigazgatás polgári átalakításának első szakaszát vitte végig. Ennek kezdőpontja a bíráskodást a közigazgatásból kiemelő 1869:4. te, végpontja, de korántsem az átalakítás befejezése, a második községi törvény, az 1886:22. te. Ezekben az években az említett kettőn kívül számos új jogszabály született a tárgykörben. Közülük, a városok 195