Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Söptei Imre: Kőszeg szabad királyi város Főispáni Hivatala (1872-1876)

szempontjából, kiemelkedik az a három törvény, amelyek egyúttal mutatják a dualizmus kori városi szervezet három szintjét is. Az 1870:42. te. a törvényhatósági jogú városok, közöttük a szabad királyi városok jogállását szabályozta; a községi törvény, az 1871:18. te. a kisebb, úgynevezett rendezett tanácsú városokkal foglalkozott, az 1872:36. te. pedig a főváros jogi helyzetét rögzítette. A városi főispánokról az 1870:42. te. rendelkezett. 1870:42. TC. A KÖZTÖRVÉNYHATÓSÁGOK RENDEZÉSÉRŐL

2 A lezajlott folyamat érzékeltetéséhez - csakúgy, mint a kiegyezés utáni időszak elemzésekor annyiszor - vissza kell nyúlnunk az 1848. évi törvényekhez. A 23. te. 1. §-a szólt a szabad királyi városok „törvényes központi felügyelet" alatti, de önálló törvényhatósági jogáról. Azonban azt nem részletezték, hogyan lenne ez megvalósítható.

3 A keretjellegű törvény részletezésére nem kerülhetett sor. 1861-ben a rövid alkotmányos időszakban sem volt elegendő idő ehhez. A kiegyezés újra az 1848. évi alapokra helyezte a városok helyzetét, és ekkor a törvényt tartalommal kellett megtölteni. Ez vezetett a törvényhatósági jogú önkormányzatok helyzetének, az új viszonyok közötti meghatározásához. Az 1870. április 28-án beterjesztett, és augusztus elején elfogadott törvény létrehozta az úgynevezett törvényhatósági jogú városokat. Az elnevezés azért érdekes, mert a feudális korban azokat a területi igazgatási egységeket nevezték törvényhatóságoknak, amelyeknek saját törvényszékük volt, ahol ügyeikben igazságot szolgáltattak, legtöbbször a helyben hozott jogszabályok alapján. Amint említettük éppen egy évvel előbb vonták meg a bíráskodási jogot az önkormányzatoktól. A törvény értelmében egyenjogúak lettek a megyei és a városi törvényhatóságok. Bár a városok szerettek volna külön szabályozást, csak részletkérdésekben voltak tekintettel a megyéktől eltérő helyzetükre. Az addigi rend szellemében biztosította a törvényhatóságok hármas ügykörét: az önkormányzatot, az állami közigazgatás közvetítését és az országos ügyekben való részvételt, az egymás közötti kapcsolattartással és a feliratok közvetlenül a képviselőházhoz való terjesztésével (1. §). Az önkormányzatban bevezette a virilizmus intézményét, a törvényhatósági bizottság fele részben a választott képviselőkből, fele részben a legtöbb egyenes államadót fizetőkből állt (19. §). A polgármester pedig - aki addig tisztsége szerint egy volt az egyenlők között - most kiemelve, bővített intézkedési és végrehajtási jogkört kapott (63. §). Ugyanakkor rendezte az 1848:23. te. említett hiányosságát és a központi felügyelet céljából a kibővített főispáni hatáskört kiterjesztette a szabad királyi városokra is. Az ún. örökös föispánságot megszüntette és a kormány képviselőjévé tette a törvényhatóságok területén. Csizmadia Andor megfogalmazása szerint, a főispáni tiszt ezután már nem méltóság 196