Előadások Vas megye történetéről III. - Vas megyei levéltári füzetek 9. (Szombathely, 2000)

Autonómia, önkormányzat, közigazgatás Vas megyében a XV-XX. században - Tilcsik György: A nemesi vármegye szervezete a XIX. század első felében

ért, ő bontotta ill. szignálta ki a megye közönségéhez érkezett ill. annak nevében küldött összes levelet, és ugyancsak ő tett javaslatot a közgyűlésnek a különböző választmányok összetételére. Az alispán ellenőrizte a megye pénztárait, és ő felügyelt arra, hogy „a megye minden rendű tisztviselői és polgárai kötelességüknek pontosan megfeleljenek"

21 továbbá intézkedni tartozott hogy „mi a megye diszét, javát eszközli sfentartja, vagy annak külső vagy belső gazdagságára befolyással vari"

22 megtörténjen. Köztisztviselői feladatai közül kiemelendő, hogy ő őrizte a megye pecsétnyomóját és fele-lös volt, hogy a megye pecsétje csak azon levelekre és határozatokra kerüljön rá, amelyekkel kapcsolatosan érvényes közgyűlési vagy törvényszéki döntés született. Bírói feladatait már említettük: egyrészt az alispáni ítélőszékben működött közre, másrészt a megyei polgári sedria elnöki funkciója is öt illette. Az alispáni teendők és feladatok sokrétűsége és mennyisége hívta életre a másodalispáni tisztséget. A másodalispán - aki a büntető törvényszék elnöke volt - feladat- és jogköre lényegében megegyezett az alispánéval, az viszont megemlítendő különbség volt, hogy a megye közgyűlésén a másodalispán csak akkor elnökölhetett, ha az alispán akadályoztatva volt.

23 A nemesi vármegye tisztikarának rangban az alispánok után következő, igen fontos tagjai voltak a jegyzők. Korszakunkban minden megyében egy fő- és két vagy három aljegyzőt alkalmaztak, akik a megyei hivatal írásbeli szakfeladatait - így a különböző jegyzőkönyvek vezetését, véglegesítését és hitelesítését - végezték, mégpedig természetesen munkamegosztásban, de az ö irányításuk alatt tevékenykedtek a jegyzői hivatalhoz tartozó írnokok, a megye levéltárnoka és pertárnoka.

24 Csupán érdekességként mondjuk el, hogy a levéltárnok munkaideje naponta délelőtt 8-tól 12 óráig ill. délután 3-tól 6 óráig tartott. Ez alól kivételt jelentett a köz- és kisgyülések napja, amikoris a gyűlés befejezéséig a levéltárban kellett tartózkodnia. A levéltáros a megyegyűlések jegyzőkönyveinek kézhezvétele után először általános időrendi lajstromot készített, majd az általános mutatójegyzékbe vezette be az egyes ügyek tárgyait. Természetesen az ő feladata volt az iratok iktatása, továbbá az is, hogy a könnyebb ügyintézés céljából különböző egyéb, speciális jegyzékeket és mutatókat - így a nemesekről, a szabályrendeletekről, az ellentmondásokról és előintésekről, a be- és kitáblázásokról, törvényszéki jegyzőkönyvek tartalmáról, a befejezett és végrehajtott ill. a végre nem hajtott perekről, a limitációkról - mai szóhasználattal: egykorú irattári segédleteket készítsen. Fontos szabály volt, hogy a megye levéltárából iratokat eredetiben csak az alispán és a jegyzők kaptak. A jegyzökönyvek azonban nyilvánosak voltak, azokból kivonatot a levéltáros kérésre bárkinek adhatott.

25 Mint előzőleg említettük a járások élén főszolgabírák álltak, míg a kerületek élén egy-egy alszolgabíró teljesített szolgálatot. Ők hajtották 168